Putyin nagy választási csalása

2015.01.05. 08:58 Módosítva: 2015-01-05 09:23:13
48 hozzászólás
Kutatók egy egyszerű kísérlettel vizsgálták a szavazatszámlálási csalás mértékét a 2011-es orosz parlamenti választásokon. Az eredmények azt mutatják, hogy a moszkvai körzetekben Putyin pártja, az Egységes Oroszország 11 százaléknyi előnyt csalt össze magának. Ha vidéken legalább feleekkora volt a csalás mértéke, akkor Putyin parlamenti többsége is ezen múlt.

Gyakran kerül elő arra utaló jel, hogy egy választáson az éppen hatalmon lévő párt csalt. Oroszországban például a 2011-es parlamenti választások után sokan számos rendellenességre  hívták fel a figyelmet . Bár az ilyen megfigyelések sugallhatják vagy alátámaszthatják a csalás tényét, nem tudhatjuk, hogy az mennyiben befolyásolta a választás kimenetelét. Vajon lehetséges-e nemcsak a csalás tényét, hanem annak a választásra való számszerű hatását is tudományos módszerekkel vizsgálni?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Ez öt kutatónak (Ruben Enikolopov, Vasily Korovkin, Maria Petrova, Konstantin Sonin, és Alexei Zakharov) sikerült a 2011-es orosz választásokon.  A kutatók – akik munkájukat a rangos PNAS tudományos folyóiratban publikálták – egy egyszerű kísérletet végeztek el. A több mint 3000 moszkvai szavazókörzetből véletlenszerűen kiválasztottak 156-ot, ezekbe független ellenőröket küldtek, és megvizsgálták az ellenőrök hatását a szavazás hivatalosan jelentett kimenetelére.  

A kísérlet eredményeit az ábrán láthatjuk. Az öt oszlop az öt nagyobb párt által elnyert szavazatok százalékos megoszlását ábrázolja az ellenőrzött (kék oszlopfél) és a nem ellenőrzött (piros oszlopfél) körzetekben, a leadott szavazatok arányában. Az első oszlop Putyin és Medvegyev kormányon lévő pártjának, az Egységes Oroszországnak a szereplését mutatja.

graph1V2 nagy.png

A kormánypártnak feltűnően több, minden ellenzéki pártnak pedig egy kicsivel kevesebb szavazatot írtak jóvá, ha nem volt megfigyelő a szavazóhelyiségben.  Számokban: Putyin pártja a nem ellenőrzött moszkvai körzetekben a leadott szavazatok majd 47 százalékát, míg az ellenőrzött körzetekben a szavazatok 36 százalékát gyűjtötte be.  

Elenyésző annak az esélye, hogy az ellenőrzött körzetekben pusztán a véletlen folytán átlagban nagyon máshogy szavaznának a polgárok, mint a többi moszkvai körzetben – ekkora mintáknál a körzetek közötti különbségek kiátlagolódnak. Így nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy nem tükrözheti mind az ellenőrzött, mind a nem ellenőrzött körzetekből jelentett eredmény a polgárok valós szavazatait.

És mivel az ellenőrök fő célja a csalás megnehezítése volt, valószínűsíthető, hogy az ellenőrzött körzetekből jelentett eredmény inkább valós.  Ebből pedig az következik, hogy a kormánypárt sokkal jobb teljesítménye a többi körzetben csalás eredménye volt.  Putyin pártja tehát a moszkvai körzetekben nagyjából 11 százaléknyi előnyt csalt össze.  (Persze könnyen lehetséges, hogy az ellenőrök nem tudtak minden csalást megakadályozni.  Ebben az esetben a csalás mértéke még nagyobb lehetett.)  

Hogyan történt a csalás? Két alapmódszer képzelhető el: a ténylegesnél nagyobb szavazatszámot rögzítettek a kormánypárthoz, vagy az ellenzékre leadott szavazatok egy részét kormánypártiként számolták. Bár a fenti tényeket a csalás mindkét fajtája magyarázhatja, a kutatók mindkettőre külön-külön is találtak bizonyítékot.  A csalás első fajtáját igazolja, hogy a nem ellenőrzött körzetekből nagyobb részvételi arányt jelentettek, mint az ellenőrzöttekből.

De a kutatók azt is megfigyelték, hogy a nem ellenőrzött körzetekben nemcsak a leadott szavazatok, hanem az összes regisztrált szavazó arányában is rosszabbul teljesítettek az ellenzéki pártok, mint az ellenőrzött körzetekben. Mivel ezt nem lehet pusztán azzal elérni, hogy a kormánypártnak több szavazatot írnak jóvá, a biztosok valószínűleg a csalás második fajtáját is alkalmazták.  

A csalás mértéke arra utal, hogy nélküle akár el is veszthette volna az Egységes Oroszország a többségét a dumában. Ha országosan akár 5 százalékkal kevesebb szavazatot könyveltek volna az Egységes Oroszország javára, akkor a párt elvesztette volna többségét.  Így ha a csalás mértéke vidéken legalább feleakkora volt, mint Moszkvában, akkor Putyin pártjának jelenlegi többsége csalás eredménye.   

A Defacto szerint két általánosabb – az oroszországi választáson túlmutató – következtetés is levonható a tanulmányból. Egyrészt biztató, hogy a választási csalás mértéke tudományosan megkérdőjelezhetetlen módszerrel vizsgálható, és több hasonló kutatásra lenne szükség más országokban is. Másrészt az is szembetűnő, hogy milyen nagy hatásuk lehet független megfigyelőknek a választások tisztaságára – legalábbis ha elég körzetbe eljutnak.

 Forrás: Enikopolov et al (2013)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!