Kitörnek-e a roma fiatalok a mélyszegénységből?

Az elmúlt két évtizedben a roma fiatalok általános iskolai végzettségben csaknem felzárkóztak az országos átlaghoz. A középiskolát azonban kevesebb mint a felük végzi el, és lemaradásuk az érettségizettek között megnőtt. Mivel az érettségizettek jövedelme magasabb, és gyorsabban nő, mint a nem érettségizetteké, a romák és nem romák munkajövedelme közötti különbség az iskolai felzárkózás ellenére nem csökkent.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A rendszerváltás óta nagyot nőtt a középfokú és a felsőfokú oktatásban részt vevő magyar fiatalok aránya. Ez az átalakulás hasonló ahhoz, ami a legtöbb fejlett országban lezajlott, és valószínűleg javítja mind a fiatalok, mind az ország helyzetét. Érdemes azonban utánajárni, hogy az átalakulás vajon növelte vagy csökkentette a társadalmi csoportok közötti különbségeket.

Mennyire zárkóztak fel a roma fiatalok az iskolában, és csökkentette-e a felzárkózás a romák és nem romák közötti munkajövedelmi különbséget?

Első ábránk az 1971-ben és az 1991-ben született fiatalok iskolai pályáját követi az általános iskolai beiratkozástól a felsőfokú képzés elkezdéséig. Azt mutatja, hogy 100 gyerekből, aki elkezdte az általános iskolát, hányan jutnak el az általános iskola befejezéséig, hányan iratkoznak be középiskolába, hányan végzik el a középiskolát, hányan szereznek érettségit és hányan tanulnak tovább felsőfokon. Az ábra külön mutatja a roma fiatalok és az összes fiatal átlagos pályáját. (Ábráink adatai elérhetőek itt, az elemzés háttérszámításairól pedig részletesen olvashatnak itt.)

A fiatalok iskolai végzettsége sokat nőtt a vizsgált két évtizedben. Az összes magyar fiatal (piros vonalak) átlagosan az érettségi megszerzésében lépett előre leginkább: 44-ről 68 százalékra növekedett az érettségizettek aránya. A roma fiatalok (kék vonalak) átlagosan a középiskola megkezdésében léptek előre legjobban: alig több mint 20 százalékról csaknem 90 százalékra emelkedett azok aránya, akik továbbtanulnak valamilyen középiskolában. Bár a roma fiatalok jelentősen előreléptek az érettségi és a felsőfokú továbbtanulás terén is, ezeken a pontokon az országos átlag még inkább növekedett, vagyis a romák lemaradása nőtt.

Az ábráról leolvasható a középiskolai lemorzsolódók aránya is: azon fiataloké, akik elkezdik, de nem fejezik be a középiskolát. Ez az arány az 1971-ben született roma fiataloknál nagyon magas, közel egyharmad volt. Azóta azonban tovább nőtt, és az 1991-ben születetteknél már közel 50%. Vagyis ma már minden második roma középiskolás lemorzsolódik, miközben a középiskolai lemorzsolódás országos átlaga alig haladja meg a tíz százalékot.

Mennyivel magasabb munkajövedelmet jelent a roma fiatalok felzárkózása? Második ábránk a bruttó átlagbérek alakulását mutatja végzettség szerint 1992 és 2012 között a 25–35 éves korosztályban.

Látszik, hogy a 8 általános végzettségűeknél valamivel magasabb a szakiskolai végzettségűek bére. A roma fiatalok a szakiskola befejezésében nagyot léptek előre, ez valószínűleg bérnövekedéssel járt együtt. Az is látszik azonban, hogy az érettségivel rendelkezők bére – ahol az átlag magyar lépett nagyot előre – ennél még sokkal magasabb. Ráadásul a szakiskolai végzettségűek között a rendszerváltás óta gyakorlatilag stagnáltak bérek, míg az érettségizettek között nőttek. A roma fiatalok iskolai előrelépése így nem hozott magasabb bérnövekedést, mint az átlagos magyar fiatalé, vagyis a munkajövedelmi különbségek az iskolai felzárkózás ellenére nem csökkentek.

A középiskola elkezdésében tapasztalt felzárkózás és annak elvégzésében fennmaradt lemaradás mögött valószínűleg több ok áll. A 16, majd rövid ideig 18 évre emelt iskolakötelezettségi korhatár növelhette a középiskolai továbbtanulási arányokat, de sok esetben nem vezetett középiskolai végzettséghez. A legtöbb roma fiatal jelentős hátrányokkal kezdi meg a középiskolai tanulmányait, amik valószínűleg a kora gyermekkortól kezdve folyamatosan halmozódnak, részben az egyenlőtlen általános iskolai esélyeken keresztül. A középiskolákban ezeket a hátrányokat a többségük már nem tudja leküzdeni.

Összességében, az elmúlt két évtized jelentős eredménye, hogy a roma fiatalok általános iskolai végzettsége megközelítette az országos átlagot. A Defacto szerint fontos oktatáspolitikai cél, hogy a roma fiatalok az érettségi megszerzésében is felzárkózzanak. Ez elősegítené a roma fiatalok boldogulását, és ezáltal sikeresebbé is tenné Magyarországot.

(Ha szeretne a Defacto-elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!)



  • Bérelnék
  • Bankszámla