Ne Kínát irigyeljük, hanem Lengyelországot!

2015.05.11. 11:03 Módosítva: 2015.05.11. 11:12
52 hozzászólás
A rendszerváltás óta a visegrádi régió kifejezetten jól teljesített a világ többi részéhez képest. A régió fejlettsége jelentősen közelebb van ma Németországhoz, mint 1995-ben. Bár a visegrádi régió lassabban növekszik, mint Kína vagy India, ennek fő oka az utóbbi országok kezdeti – és máig meglévő – jelentős fejlettségbeli lemaradása. Sokkal kedvezőbb a kép, ha a régiót az 1995-ben hasonló fejlettségi szinten álló Brazíliához, Törökországhoz vagy Oroszországhoz hasonlítjuk. A baj az, hogy Magyarország viszont egyre inkább sereghajtóvá válik a visegrádi régión belül.

Huszonöt évvel a rendszerváltás és tizenegy évvel az EU-csatlakozás után a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) még mindig az Európai Unió kevésbé fejlett országai közé tartozik. De egyáltalán jó irányba tart-e a régió a rendszerváltás óta? Csökkent a lemaradása Nyugat Európától?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Első ábránk első két oszlopa a régió egészében az egy főre jutó GDP vásárlóerejét mutatja Németországéhoz képest 1995-ben és 2011-ben. Jól láthatjuk, hogy 1995 és 2011 között a régió lényegesen közelebb került a német szinthez. A régió egy főre jutó GDP-je 1995-ben a német mutató 49 százaléka volt csak; 2011-re ez az arány 59 százalékra nőtt. (Ábráink adatai elérhetőek itt.)

Az ábrán a régió átlaga mellett az ún. BRIC országokat (Brazília, Oroszország, India és Kína) is feltüntetjük, Törökországgal kiegészítve. Az országokat 1995-ös fejlettségi szintjük szerint rendeztük csökkenő sorrendben. Az ábra legfontosabb tanulsága az, hogy a 2011-es fejlettségi sorrend megegyezik az 1995-össel. India és Kína sokkal gyorsabban növekedett a többi országnál (Kína egy főre jutó GDP-je több mint kétszereződött, míg a visegrádi régióé kevesebb mint másfélszeresére nőtt), de ennek oka az a jól dokumentált összefüggés, hogy a szegényebb országok által elérhető növekedési ütem magasabb, mint a fejlettebb országoké. Erősen leegyszerűsítve, a nagyon elmaradott országok esetében egyszerű reformokkal is gyors eredményt lehet elérni, de egy idő után elfogynak a gazdaságpolitika által könnyen orvosolható problémák, és a növekedés lelassul vagy megreked.

Bár Kína (és kisebb mértékben India) növekedése nemzetközi összehasonlításban is páratlan volt, az egy főre jutó GDP várárlóereje még mindig csak negyedakkora, mint Németországban.

Tanulságos összehasonlítani az 1995-ben közepes jövedelemmel rendelkező négy ország/régió növekedését. Itt azt látjuk, hogy a visegrádi országok kifejezetten jól teljesítettek: bár már 1995-ben is a csoport élén álltak, növekedésük nem maradt le a másik három országétól. Brazília egyenesen leszakadt a többiektől, míg a török növekedés a visegrádiakhoz viszonyított különbség fenntartáséhoz volt elegendő. Egyedül az orosz növekedés volt valamivel magasabb a többinél.

Összességében tehát visegrádi növekedési probléma nincs. A baj sokkal inkább az, hogy Magyarország az utóbbi tíz évben a régión belül vált sereghajtóvá. Ez jól látható a második ábránkon, amelyen a négy visegrádi országot külön-külön vizsgáljuk. A hosszabb távú tendenciák érzékeltetésére kilencévenként (1995-re, 2004-re és 2013-ra) mutatjuk az országok egy főre jutó GDP-jének vásárlóerejét Németországéhoz képest.

Látható, hogy az 1995-ben alacsonyabbról induló Lengyelország és Szlovákia látványosan felzárkózott, míg Csehország (és kisebb részben Magyarország) szerényebb mértékben közeledett Németországhoz. Ebből az is következik, hogy a visegrádi országok közötti különbség is jelentősen csökkent. Szembeötlőek a különbségek az időszak második felében, amikor a két korábbi éllovas – Magyarország és Csehország – további felzárkózása megállt, míg Lengyelország és Szlovákia esetében a konvergencia töretlenül folytatódott.

A Defacto úgy gondolja, hogy a visegrádi régió növekedése a BRIC országokhoz képest sem ad okot szégyenkezésre. Ez azt mutatja, hogy a rendszerváltás valós lehetőséget jelentett a régiónknak, hogy felzárkózzon a világ legfejlettebb részéhez. Az utóbbi évtizedben azonban Magyarország, a világviszonylatban is jól teljesítő Lengyelországgal és Szlovákiával ellentétben, sajnos megrekedt.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!