Innen is jöhet a magyar csoda

2015.07.13. 08:49
50 hozzászólás
A hazánkban elköltött EU-támogatások a magyar GDP körülbelül 2 százalékát tették ki 2012-ben, körülbelül 4 százalékát minden évben 2013-15 között, és jövőre várhatóan visszaesnek a GDP 2 százalékára. Tehát okozhatták az EU-támogatások az elmúlt évek növekedését, és ez esetben jövőre lassulás várható.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Magyarország gazdasága 2013 óta . Ezt kormányunk szívesen magyarázza reformjaival. Egy másik magyarázat, hogy a sokszor kritizált Európai Unió támogatásának köszönhetően növekedünk. Azt, hogy melyik magyarázat fontosabb, nehéz eldönteni; van azonban egy könnyebb kérdés, ami megválaszolható.

Hogyan alakult, és hogyan fog alakulni, a hazánkban elköltött EU-támogatások értéke? A válasz segít megérteni, hogy az EU-pénzek egyáltalán okozhatják-e a növekedést; és, hogy ha igen, akkor mit várhatunk jövőre.

Az alábbiakban a Magyarország számára legfontosabb EU-támogatásokat, a kohéziós politika pénzeit vizsgáljuk. Ezek az útépítéstől a foglalkoztatási programokig számos fejlesztést támogatnak. Az EU költségvetése hétéves időszakokra készül (2007-13, 2014-20). Az időszak elején a tagállam és az EU megállapodnak az EU-támogatásokból megvalósítandó programokról, és az időszak vége után még két évig lehet a programokat befejezni.

Egy időszakon belül a költés sok lépcsős folyamat, ami kezdődik a pályázatok kidolgozásával és kiírásával, aztán folytatódik a pályázók terveinek elkészítésével, azok értékelésével, a támogatási szerződés megkötésével, a szükséges engedélyek megszerzésével, majd a közbeszerzések lebonyolításával. Nem meglepő tehát, hogy a költés egy ciklus első felében fokozatosan fut fel.

Első ábránk azt mutatja, hogy hogyan alakult az EU-támogatások beáramlása 2007 óta, és becslésünk szerint hogyan fog alakulni a következő években. A becslés kiindulópontja, hogy 2014-ben – a tárgyalások elhúzódása miatt – még nem indult meg az új ciklus forrásainak költése. A fő feltevések, hogy

  1. a 2015-20 közötti magyar felfutás a 2007-13 időszaki EU átlagos felfutásnál 30 százalékkal magasabb lesz; és
  2. a felfutás a 2007-13 időszakhoz hasonlóan az összes forrás 17 százalékánál tetőzik.

A gyorsabb felfutást indokolja, hogy már több tapasztalatunk van, és hogy magasabb a kormányzat által közvetlenül felügyelt projektek aránya. (A részletes feltevések és ábráink adatai elérhetőek itt.) Az ábrán a kék terület a korábbi ciklusban kapott támogatásokat mutatja, ehhez adódnak a piros területtel jelölt támogatások az új ciklusból.

Az ábra erős ciklikusságot mutat. Az értelmezéshez jó tudni, hogy a magyar GDP 1 százaléka nagyjából 1 milliárd eurónak felel meg. Vagyis 2012-ben az EU-támogatások a GDP körülbelül 2 százalékának, 2013-15 között minden évben a GDP körülbelül 4 százalékának, és 2016-ban várhatóan újra a GDP körülbelül 2 százalékának felelnek meg. Utána lassú emelkedés következik.

Az EU-támogatások növekedése tehát komolyan hozzájárulhatott a 2013 óta tartó növekedéshez. És ha innen jött a növekedés, akkor jövőre lassulás várható.

A rövid távú ciklus mellett a hosszabb távú növekedés is fontos. Ezt részben a beruházások szintje határozza meg. Második ábránk azt mutatja, hogy a térség országaiban 2010-12 között elköltött EU-támogatások (az előírt 15 százalék nemzeti társfinanszírozással együtt) a közszféra beruházásainak milyen hányadának felelnek meg. Bár nem minden EU-támogatások költenek beruházásra, az arány érzékelteti az EU-pénzek szerepét.

Nálunk az arány közel 90 százalék volt, ami az EU (akkori) 27 tagállama között a második legmagasabb. Ez alapján az EU-támogatások csökkenése együtt járhat a beruházások csökkenésével, ami a hosszú távú növekedés lassulásához vezethet.

A Defacto szerint lehetséges, hogy a közelmúlt magyar növekedése részben az EU-támogatásoknak köszönhető. Ebből pedig következik, hogy érdemes a magyar családoknak és a magyar államnak is felkészülni egy esetleges lassulásra – megtakarításokkal, illetve szociális programok bővítésével a következő években.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?