Meglepő, mennyit ér a halasztott iskolakezdés

Mi a halasztott iskolakezdés hatása az évvesztes nyári gyerekekre, és hogyan függ a válasz a gyerek családi hátterétől? A válaszok fontosak az érintett gyerekek és szüleik számára, és segíthetnek megérteni az iskolarendszer hatását a társadalmi különbségekre.

2013 előtt az évvesztes kor határa június 1. volt, azóta viszont szeptember 1. Mivel az új korhatár hatásáról még nincs elég adat, hasonlítsuk össze a régi rendszerben a nyolcadikos gyermekek közül a májusi és a júniusi születésűek eredményeit.

E gyermekek választása nem véletlenszerű: a május 31-én született gyermekek 6 évesen es 3 hónaposan kezdtek iskolába járni, hacsak az óvoda vezetője a szülővel egyetértésben a halasztásról nem döntött. Ezzel szemben a június 1-én született gyermekek jellemzően egy évvel idősebben, 7 évesen es 3 hónaposan léptek iskolába.

Hogy ellenőrizzük a korhatár hatását az iskolakezdésre, az első ábrán születési hónap szerint mutatjuk a 7 évesen iskolát kezdők arányát. Az összehasonlítást aszerint végezzük, hogy a családban legalább egy szülő rendelkezik-e érettségi bizonyítvánnyal. (Ábráink adatai letölthetők innen.)

Látható, hogy a júniusi gyermekek között sokkal magasabb a 7 évesen iskolát kezdők aránya, mint a májusiak között. Ez megerősíti, hogy a szabályban rögzített korhatár jelentősen befolyásolja az iskolakezdés időpontját.

Érdekes, hogy a korhatár hatása az érettségi nélküli szülők gyerekeinél nagyobb. Érettségizett szülők májusi gyermekei 60,9%-os arányban, érettségi nélküli szülők májusi gyermekei viszont csak 56,6%-os arányban halasztják el az iskolakezdést. Pedig utóbbiak körében gyakoribbak a kora gyermekkori negatív események, amik iskolaéretlenséghez vezethetnek (például alacsony testsúllyal születés).

Mi a halasztott iskolakezdés hatása? Második ábránkon a nyolcadikos kori szövegértés teszteredmény látható, ismét születési hónap es szülői háttér szerint. (A teszteredmény sztenderdizált: azaz nullára átlagolt, és a diákok közötti átlagos különbség mérőszámával, a szórással normalizált.) Emlékeztetőül: a júniusi születésű nyolcadikosok átlagosan idősebbek, és több időt töltöttek óvodában, mint májusi társaik.

A májusi és júniusi gyerekek összehasonlításából látható, hogy az iskolakezdés halasztása javítja a szövegértést, különösen érettségi nélküli szülők gyermekeinél. Náluk a júniusi gyermekek 12 százalékponttal magasabb eredményt érnek el, mint a májusiak (-41% helyett -29%, a szórás arányában). A különbség érettségizett szülők gyermekeinél 7 százalékpont (34% helyett 41%).

Harmadik ábránk a nyolcadik évfolyamig legalább egy osztályt ismételt diákok arányát mutatja.

Itt is hasonló mintázatot látunk. A júniusi, nagyobb valószínűséggel évhalasztó diákok átlagosan jobban teljesítenek; és a halasztás hatása nagyobb érettségi nélküli, mint érettségizett szülők gyermekeinél. Például érettségi nélküli szülők májusi gyermekeinek 8,5%-a, míg júniusi társaiknak csak 6,77%-a bukik.

Az eredmények azt sugallják, hogy az iskolakezdés halasztásának nagy és hosszú távú hatása van, különösen érettségi nélküli szülők gyermekeire. (Hasonló hatásokat találtunk a gimnáziumi továbbtanulás gyakoriságára is.) Ennek ellenére (az első ábra szerint) mégis az érettségizett szülők gyermekei maradnak tovább óvodában. Ez több okból fakadhat: egyebek között lehet, hogy az iskolázottabb szülők tájékozottabbak a halasztás pozitív hatásairól, és az is lehet, hogy nagyobb a meggyőző erejük az óvodapedagógussal való egyeztetésben.

Bármelyik ok dominál, aggasztó, hogy a rosszabb társadalmi hátterű gyermekek már az iskolakezdés előtt háttérbe szorulnak. Ez csökkentheti az oktatási rendszer hatékonyságát, és növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget. A Defacto szerint a döntéshozóknak és óvodapedagógusoknak érdemes lenne a hátrányos helyzetű nyári gyermekek iskolaérettségére fokozottan figyelni.