Magyarország Európa legsikeresebb összeszerelő üzeme?

GettyImages-583516014
Magyarország az EU egyik legnyitottabb gazdasága. Az export értékének viszont csak kevesebb mint felét termeljük meg Magyarországon. Ez az arány a többi visegrádi országhoz képest is alacsony. Az exporthoz egyre többet járulnak hozzá a diplomás dolgozók.

A magyar gazdaság nagymértékben függ az exporttól. 2015-ben 30 800 milliárd forintot, a GDP több mint 90 százalékát exportáltuk. E szerint a mutató szerint az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Legnagyobb exportpartnerünk Németország, ide értékesítjük az export 27 százalékát.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A nagy összegű export nem csak a magyar dolgozók sikere. A külföldre eladott termékek sok importált anyagot és félkész terméket is tartalmaznak. Az Audi győri gyára például 8,3 milliárd euró értékben exportált 2015-ben, miközben összesen 6,7 milliárd euró értékű (részben importált) anyagot és félkész terméket használt fel, és 331 millió euró értékben fizetett munkabért. Hogy megértsük, hogyan illeszkedik Magyarország az európai és a világgazdaságba, fontos megmérnünk, hogy mekkora az exportból a Magyarországon megtermelt érték. A gazdaságpolitika helyes célja ugyanis az export hozzáadottérték-tartalmának növelése.

A félkész termékek útját a KSH az ágazati kapcsolatok mérlegével követi nyomon, megmérve, hogy egy Magyarországon gyártott autóba milyen értékben épülnek be az acélipar, műanyagipar, elektronika és a többi iparág termékei. Az elektronikába beépül a műanyag és réz, és így tovább.

A World Input-Output Database, illetve az OECD hasonló adatbázisa ugyanezen kapcsolatokat nemcsak az iparágak, hanem az egyes országok között is megméri. Vagyis külön tartja számon a magyar autóba beépülő magyar acélt a német acéltól.

Első ábránkon az export és az országon belül megtermelt érték növekedését mutatjuk 1995 és 2011 között. Magyarországot a másik három visegrádi országhoz, valamint az EU 15 fejlettebb országaihoz hasonlítjuk. A magyar export ötszörösére nőtt 1995 óta. Ez jóval több, mint az EU-15 növekedési aránya, míg némileg elmarad a visegrádi országok átlagától. A Magyarországon belül megtermelt jövedelem viszont csak 269 százalékkal nőtt. A többi európai országban is lassabban nőtt a hazai érték, mint az export, de nem ilyen mértékű az eltérés.

Melyik mutatónak higgyünk? A Magyarországon megtermelt exportjövedelem az ország versenyképességének egy lehetséges mérőszáma. Bár ez lassabban nőtt, mint az export, kétségkívül növeltük versenyképességünket Nyugat-Európához képest. A teljes export hatalmas növekedése pedig azt jelzi, hogy Magyarország egyre erősebben integrálódik az európai beszállítói láncba. A magyar dolgozók munkáját nem közvetlenül, hanem egyre inkább német, szlovák stb. dolgozók munkájával kombinálva értékesítjük. Milyen dolgozókra van szükség a sikeres exporthoz?

Második ábránkon háromféle képzettségű dolgozó összes bérének arányát mutatjuk a Magyarországon megtermelt exportjövedelemben. Az érettségivel nem rendelkező dolgozóknak kifizetett bérek részesedése 1995 és 2008 között (ilyen részletességű adatok későbbi évekre nem állnak még rendelkezésre) 11 százalékról 6 százalékra csökkent. Az érettségizettek részesedése is csökkent 42 százalékról 33 százalékra. A dolgozók közül egyedül a diplomások részesedése nőtt, 15 százalékról 19 százalékra. A megtermelt érték maradéka (33 illetve 42 százalék) a vállalatok tulajdonosainak és hitelezőinek jutott.

Talán meglepő, hogy az exporthoz ilyen nagy és egyre növekvő arányban van szükség magasan képzett diplomás dolgozókra. Ennek egyik oka, hogy az exportált termékek gyártása egyre nagyobb arányban támaszkodik szolgáltatásokra, mint például a szállítási, logisztikai, pénzügyi és egyéb üzleti szolgáltatások. Az európai beszállítói lánchoz a jelek szerint tőke és diplomás munkások kombinációjával csatlakozhatunk.

A Defacto szerint az iparosítás és a szakképzés erőltetése helyett a felsőoktatás fejlesztése lenne szükséges ahhoz, hogy az európai beszállítói láncban versenyképesek maradjunk.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!