Hol a legmacsóbbak a vállalatok?

4 hozzászólás
Magyarországon alacsony a nők részvétele a nagyvállalatok vezetésében. Észak- és Nyugat-Európában sokkal nagyobb arányban dolgoznak nők a vállalatvezetésben, azonban ott is főleg külső (non-executive), nem pedig vezető (executive) szerepben.

Minden országban kb. fele-fele arányban élnek férfiak és nők, de a gazdasági életben, és annak irányításában eltérő arányban vesznek részt. A nők aránya a vállalatvezetésben fontos hatást gyakorolhat a vállalati kultúrára és a női vezetők példaképként is szolgálhatnak.

Az elmúlt években az Európai Bizottság számos intézkedéssel próbálta segíteni  a nők vezető testületekbe, döntéshozói munkakörökbe való jutását. Ebben az írásban azt vizsgáljuk, hogy a magyar és más európai nagyvállalatok vezetésében milyen arányban vesznek részt a nők, és milyen szerepkörökben.

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Az EIGE kezdeményezés 2012 óta méri a nők és férfiak arányát az egyes döntéshozó testületekben, így a vállalati igazgató- és felügyelőbizottságokban is. 34 európai országra gyűjtenek adatot, ezeket mi régiókra csoportosítva mutatjuk be. (Ábránk adatai elérhetőek itt. )

Ábránk bal oldalán a nők százalékos arányát mutatjuk a vállalatvezető testületek nem vezető (non-executive) szereplői között. Ez az arány Észak-Európában 36 százalék, a volt szocialista országokban azonban sokkal alacsonyabb, 19 százalék. Magyarországon a többi volt szocialista országhoz képest is alacsony a nők aránya a vezetésben: csupán 15 százalék, vagyis kb. minden hetedik külső vezetőségi tag nő.

Ábránk jobb oldala mutatja a nők arányát a példaképként is funkcionáló belső vezető (executive) pozíciókban. A régiók többségében ez az arány jóval alacsonyabb. Észak-Európában is csak 20 százalék, azaz minden ötödik gazdasági vezető döntéshozó nő. Magyarország ebben a mutatóban is le van maradva a többi európai országhoz képest, nálunk csak minden kilencedik vezető nő. Érdekes módon a többi posztszocialista ország jobban teljesít ebben az arányszámban.

A kétféle női részvétel közötti látványos eltérés a szabályok és kormányzati ajánlások inkább formális és nem tartalmi teljesítésére utalnak. A non-executive pozícióban lévő igazgatósági tagok ugyanis általában más tevékenységük mellett, részmunkaidőben látják el feladataikat, ritkábban találkoznak egymással és nem jelennek meg a vállalatok hétköznapjaiban. Sokkal kevesebb belső információval rendelkeznek, ezért az üzleti döntések való érdemi részvételük korlátozott. Nem jelennek meg a dolgozók előtt, nem tudnak példaképként mintát adni a dolgozók számára. A non-executive igazgatósági tagok feladata fontos, de nem belső döntéshozói jellegű, mint az executive-oké.

A Defacto szerint fontos lenne, hogy minél több nő vegyen részt a vállalatok irányításában nemcsak külső igazgatósági tagként, hanem felelős döntéshozóként is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?