Amikor a politika leépíti a társadalmi normákat

2017-12-02T221154Z 896033398 RC11A00F72C0 RTRMADP 3 USA-TRUMP
41 hozzászólás
Egy ország vezetőinek nyilvánvaló felelősségük van a társadalmi normák alakításában. Sokan úgy vélik, hogy ezek a normák csak lassan változnak. Friss kísérleti eredmények jelzik, hogy Donald Trump megválasztása milyen szédítő sebességgel változtatta meg, hogy mi számít elfogadható viselkedésnek az amerikai társadalomban.

A társadalmi normák megszabják, hogy egy adott helyen és korban mi számít elfogadható viselkedésnek vagy véleménynyilvánításnak. Ezek a normák határozzák meg, hogy milyen esetekben „oké” vagy „nem oké” valakit a nyilvánosság előtt dicsérni vagy kritizálni, a sor elejére vagy végére küldeni, vagy éppen orrba vágni.

A politikusoknak nyilvánvaló felelősségük van ezeknek a normáknak az alakításában, de vajon mekkora, és milyen időtávon? Ha a normák csak lassan változnak, a felelősség nem feltétlenül nagy, hiszen a hatások csak lassan érvényesülnek.

 

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Egy friss tanulmány kísérleti eredményei azt mutatják, hogy a politika megdöbbentő sebességgel tudja alakítani a társadalmi normákat. A kutatók a 2016-os elnökválasztás hatását vizsgálták az idegengyűlöletre Amerikában. Az egyik kísérletben a résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották, egy „névtelen” és egy „nyilvános” csoportra. A névtelen csoportban hangsúlyozták, hogy a válaszok névtelenek lesznek, és senki, még a kutatók sem fogják látni az egyéni válaszokat. A nyilvános csoportban azt mondták, hogy a kutatók látni fogják az egyéni válaszokat.

Ezután a kísérleti alanyokat megkérdezték, hogy szeretnének-e adományt küldeni egy bevándorlásellenes szervezetnek. Az adományt a kutatók fizették, sőt, aki igennel válaszolt, pénzbeli jutalmat is kapott. A bevándorlásellenes szervezet támogatása így megérte a kísérleti alanyoknak, viszont ellentétes volt az amerikai társadalmi normákkal. Akik arra számítottak, hogy a válaszaik névtelenek maradnak, 54 százalékban mondtak igent. Ezzel szemben a nyilvános csoportban, ahol arra számítottak, hogy a válaszaikat a kutatók látni fogják, csak 34 százalékban akarták elküldeni az adományt.

A kutatók az elnökválasztás után megismételték a kísérletet, ugyanazokkal a résztvevőkkel. Mivel Trump nyíltan bevándorlásellenes platformmal kampányolt, a megválasztása azt jelezhette, hogy ezek a nézetek a társadalom jelentős részében elfogadottnak, vagy legalábbis megtűrtnek számítanak. Ez alapján előfordulhat, hogy a bevándorlásellenes szervezet támogatását többen lesznek hajlandók nyilvánosan felvállalni. A kísérleti eredmények ezt támasztják alá: a választás után a nyilvános csoportban az igenek száma 48 százalékra nőtt, miközben a névtelen csoportban az igenek száma nem változott jelentősen.

Figyelemre méltó, hogy a választás milyen gyorsan növelte bevándorlásellenesség nyilvános felvállalását. A választás előtti kísérletet 1-2 héttel a választás előtt végezték, a választás utánit pedig a választást követő héten. Vagyis úgy tűnik, hogy a választás eredménye néhány nap alatt megváltoztatta a társadalmi normákat. Nyitott kérdés, hogy mennyi időbe telik amíg nem csak a normák, hanem az emberek belső értékrendje is átalakul.

Leonardo Bursztyn, Georgy Egorov and Stefano Fiorin (2017): „From Extreme to Mainstream: How Social Norms Unravel,” working paper.
Leonardo Bursztyn, Georgy Egorov and Stefano Fiorin (2017): „From Extreme to Mainstream: How Social Norms Unravel,” working paper.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?