Trianon mutatja, hogy a kereskedelem hasznos

2020.01.30. 05:00
5 hozzászólás
Trianon visszavetette a városiasodást és a gazdasági fejlődést azokban a megyékben, amiket az új határ elvágott a kereskedelmi lehetőségeiktől. Intő jel ez a mai világban, amikor a világ számos részén a politikusok a kereskedelem korlátozására törekszenek.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kondor Péter, Lieli Róbert, Lindner Attila, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a London School of Economics, a University College London, és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Az Európai Unió egyik alapja a tagországok közötti egységes piac, ami az áruk és emberek szabad mozgását hivatott elősegíteni. A határok nélküli kereskedelem új kereskedelmi központok és városok kialakulásához vezethet, a városiasodásról vagy urbanizációról pedig számos  kutatás  megállapította, hogy felgyorsíthatja a gazdasági növekedést. Ezek az előnyök különösen fontosak lehetnek az olyan országokban, mint Magyarország, ahol történelmi okokból sok nagyváros fekszik az országhatárhoz közel.

Defacto

Több magyar város a nevében is őrzi a kereskedelem fontosságát. Szombathely, Csíkszereda és Muraszombat neve a hétnek arra a napjára utal, amikor a heti piacukat tartották. A kereskedelem olyan folyamat, hogy sok embernek célszerű összejönnie egy helyen azért, hogy az áruikat kicseréljék. Minél nagyobb volumenű a kereskedelem, annál inkább megérheti az embereknek nemcsak hetente elzarándokolni a piacra, hanem oda is költözni. Így alakulhat ki város a piac körül; így gyorsíthatja fel a kereskedelem az urbanizációt és segítheti elő ezáltal a gazdasági fejlődést.

Ha azonban meg akarjuk mérni a kereskedelem szerepét a városiasodásban, akkor egy nagy akadályba ütközünk: a városiasodás maga is előidézheti a kereskedelem növekedését. Szombathely például római alapítású település, nem a szombati vásárai miatt lett város. Mivel viszont sok ember él ott, szükségszerűen kereskedni fognak egymással. Vagyis a kereskedelem talán következménye, nem oka az urbanizációnak.

Ez az akadály csak akkor nem áll fenn, ha találunk egy olyan történelmi eseményt, ami nagy mértékben megváltoztatta a kereskedelmet, de nem kötődik más formában a városiasodáshoz. Mi lehet ilyen esemény? Mivel az országhatárok akadályai a szabad kereskedelemnek, azok változása olyan esemény, aminek a segítségével vizsgálhatjuk a kereskedelem változásának hatását. Mi, magyarok pedig ismerünk egy jelentős országhatár-változást: azt, amit a trianoni békeszerződés idézett elő 1920-ban.

Ha a kereskedelem felgyorsítja a városiasodást, akkor a csökkenésének le kell lassítania azt. Trianon után számos megye, ami korábban az ország belsejében volt, az új határ közelébe került, amitől a kereskedelmi lehetőségeik drasztikusan lecsökkentek. Vajon lelassult az urbanizáció is ezekben a megyékben? Hogy ezt megvizsgáljam, először kiszámoltam minden Trianon utáni megye székhelyének távolságát az új határtól.

Azután az 1910-es és 1930-as népszámlálás adatainak a segítségével kiszámítottam, hogy megyénként mennyivel változott a városi népesség aránya ebben a Trianon körüli húsz éves intervallumban. Az alábbi ábrán a vízszintes tengely az új határtól való távolságot, a függőleges pedig a városiasodás változását méri. Minden egyes pont egy megyének felel meg. Jól látható, hogy a határhoz közelebbi megyékben lassabb volt az urbanizáció; némelyikben még vissza is fordult a folyamat. Ez annak ellenére van így, hogy Trianon előtt ugyanezekben a megyékben átlagban ugyanannyira nőtt a városi népesség aránya.

Trianon tehát – sok egyéb következménye mellett – lelassította a városiasodást azokban a térségekben, amik az új határ közelébe kerültek. Számos példát lehet találni erre. Nehezen hisszük el, de Hódmezővásárhely a Trianon utáni országterület ötödik legnépesebb települése volt 1910-ben (ma a 23. legnépesebb település), Makó volt a 13. legnépesebb település (ma az 54.), Sátoraljaújhely pedig a 36. (ma a 93.). Ami közös ezekben a városokban: mind távol voltak Magyarország határától Trianon előtt, de közel kerültek az új határhoz 1920 után.

A becslésem szerint a nyüzsgő kereskedelmi központok hanyatlása a gazdasági teljesítményt is jelentősen visszavetette. A legnagyobb veszteséget az új román határ menti területek szenvedték el, ahol az egy főre jutó, vásárlóerővel korrigált GDP 18%-kal csökkent 1910 és 1930 között. Az ország belső területein a gazdasági visszaesés kisebb volt, de ott sem elhanyagolható. Egyrészt ezek a területek sem tudtak többé kereskedni az elcsatolt részekkel, másrészt a határ menti városok visszaesése rájuk is kihatott. Összességében Trianon hatására az egy főre jutó, vásárlóerővel korrigált GDP átlagosan 16%-kal csökkent Magyarországon. Ezek a becslések megerősítik, hogy a kereskedelem csatornáinak elzárása nagymértékű visszaesést idézhet elő úgy a városiasodásban, mint az általános jólétben.

A Defacto szerint Trianon gazdasági tragédiája fontos figyelmeztetés a mai világban, amikor a legmagasabb politikai szinteken is újra és újra felmerül a kereskedelem korlátozásának az ötlete.