Valér
4 °C
8 °C

Állami többség lehet az összes közműcégben

2013.09.10. 10:32 Módosítva: 2013-09-10 18:23:30
A Fidesz belső ügyeit ismerő forrásaink szerint Orbán Viktor kormányfő találta ki, hogy legyen nonprofit a közműszektor. Az ötletet viszont már a frakció gondolta tovább, a szemétszállítás mintájára minden közműcégben többséget akar az állam. Egyelőre nincs írásos koncepció, az NGM novemberre készít ilyet. Az energiacégek egyetemes szolgáltatói kivétel nélkül veszteségesek, persze lehet, hogy a kabinet teljes cégcsoportok többségi tulajdonszerzésében gondolkodik.

„Az emberek nem akarnak több szemétszállítási díjat, vízdíjat, villamosenergia-árat vagy éppen fűtési költséget fizetni, mint ami indokolt” – mondta Rogán Antal egy hétvégi tévéműsorban. „Abban gondolkodunk, hogy kell egy olyan törvényt alkotni, amelyik a közműszolgáltatásokat Magyarországon egy rendszerbe fogja.”

A rendszer lényege pedig az lenne, hogy a monopol közműszolgáltatásoknál nem lehetne tetemes profitot realizálni, hanem nonprofitnak kellene lenniük, vagyis a keletkező nyereséget vissza kellene fordítani például a szolgáltatás színvonalának emelésébe.

Orbán ötletét a frakció gondolta tovább

A teljes közműszektor nonprofittá alakítása konkrétan Orbán Viktor találmánya, ő adta ki a feladatot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy novemberig dolgozzák ki a részleteket – értesült az Index a Fidesz-frakció egyik képviselőjétől.

Egyelőre viszont semmilyen írásban rögzített, késznek nevezhető koncepciója nincs a kormánynak arról, hogyan lehet ezt végigvinni. Sőt, tudomásunk szerint lehetséges forgatókönyvek sem készültek, amik közül választani lehetne.

Úgy tudjuk, a párt múlt heti, visegrádi frakcióülésén a témát éppen csak érintették. Az eredeti szándék szerint Rogán Antal frakcióvezető azért dobta be, hogy kapjon egy kis nyilvánosságot a dolog – mondta forrásunk, aki elképzelhető forgatókönyvnek nevezte azt is, hogy az állam a közműcégekben 51 százalékos tulajdont szerezzen.

A nonprofit szemétszállítás lehet a minta

Úgy tudjuk, a tervek szerint az a cél, hogy hosszú távon úgy alakítsák át a szektort, hogy az érintett cégek – gáz-, áram-, víz- és csatornaszolgáltatók, valamint a szemétszállítást végző társaságok – az összes profitot fejlesztésre használják, és ne vegyenek ki semmit a cégekből nyereségként, magáncélokra.

A kormány megközelítésének az alapja az első rezsicsökkentés utáni tapasztalatokra vezethető vissza. Úgy tudjuk, az eseményeket akkor úgy értelmezte a kormány, hogy ugyan pár vállalat nagyon sajnáltatta magát, és a nyugati cégek tényleg felmutattak veszteséges leányvállalatokat, de az EU-s szabályozás miatt mindenképpen fel kellett szabdalniuk az elosztó, a szolgáltató és a szállító szolgáltatásaikat külön cégekbe. Emiatt pedig tényleg vannak veszteséges egységek, de cégcsoportszinten az érintettek továbbra is több tízmilliárd forintnyi nyereséget termelnek.

Mit vesznek át és miből?

A gáz- és áramellátást biztosító közműcégek 2011-es (tehát jóval a rezsicsökkentés előttről származó) számai is azt a forgatókönyvet valószínűsítik, hogy az állam egy széles körű államosítás megindításával – aminek a költségvetési forrása egyébként teljesen bizonytalan – tetemes veszteségeket is a nyakába vállalna.

A kormányzat még csak kezdetleges állapotú tervei alapján egyelőre az sem világos, hogy az érintett szektorokban működő nagy cégek minden egységét megveszi az állam, vagy csak az egyetemes szolgáltatással foglalkozó cégrészbe száll majd be. Utóbbi esetben lényegében garantált, hogy évente több tízmilliárdos garantált veszteséget vállal a nyakába.

 áramellátás (2011)  tevékenység  adózott eredmény (milliárd)
EDF elosztó 7,6
egyetemes szolgáltató - 1,1
E.ON elosztó 9,1
egyetemes szolgáltató - 9,6
RWE elosztó 15,3
egyetemes szolgáltató -9,2
 gázellátás (2011)  tevékenység  adózott eredmény (milliárd)
E.ON elosztó 4,5
egyetemes szolgáltató -1,8
Főgáz (RWE) elosztó 4,5
egyetemes szolgáltató -1,4
GDF Suez elosztó - 4,4
egyetemes szolgáltató - 1,7
Tigáz (Eni) elosztó 1,2
egyetemes szolgáltató - 12,3

Rozsdás kilátások

A tervezett átalakítás egyik lehetséges mintája a szemétszállítás átalakítása lehet. Ezen a területen a jövő évtől az a szabály, hogy csak olyan cég működhet, ami 51 százalékban önkormányzati tulajdonban van – és persze nonprofit.

Mit nem szeretne még fizetni?

  • 1690
    Adót, legalábbis több adót, mint ami indokolt
  • 1283
    A sör árát a kocsmában
  • 329
    Hiteltörlesztőt
  • 298
    BKV-jegyet
  • 160
    Tandíjat

Kérdés azonban, hogy mekkora nyereség marad a közműcégeknél a sorozatos rezsicsökkentések után. Hasonló lépésre, mint írtuk, a szemétszállításban szánta el magát a kormány, az eredményt a martfűiek saját bőrükön is érezhették: július végén a városban napokig állt a szolgáltatás.

A szemétszállítást egyelőre csak a jogszabályi előírások tették olcsóbbá – a rezsicsökkentés július 1-jei kiterjesztése miatt. Az átalakítás kigazdálkodhatatlan terhet jelent a piaci szereplőknek: a szektorban befagyasztották az árakat, és ehhez a teherhez jön még az is, hogy, a szemétlerakási járulék jövőre tonnánként 3000-ről 6000 forintra emelkedik, amit viszont már nem lehet majd beépíteni az árba sem, hiszen 2014 decemberéig tartani kell a most kialakított díjszabást.

Különösen nehéz kigazdálkodni ezeket a pénzeket ott, ahol alacsonyan határozták meg a kukánkénti ürítési díjakat, ezeket a különbségeket ugyanis nem vették figyelembe a kötelező árcsökkentésnél. Miközben a fővárosban 800 forintot kérnek egy ürítésért, van, ahol ez a díj alig haladja meg a 200 forintot.

Az adózók zsebe mindent elbír

A hulladékgazdálkodási szabályozás változása miatt az eddig több mint 7 milliárdos éves forgalmat bonyolító osztrák hátterű A. S. A. Magyarország Csoport 43 településen, több mint 230 ezer lakossági ügyfélnél fejezi be a szolgáltatást. Ez kétszáz alkalmazott elküldésével és 40 százalékos forgalomcsökkenéssel jár. A cég a hat hónapos felmondási idő lejártával először Érden szállt ki az immár veszteségesnek ítélt üzletágból.

A cégnél úgy döntöttek, hogy az új jogi környezet által diktált feltételek között nem éri meg a lakossági hulladékszállítás folytatása – mondta az Indexnek Németh István az A.S.A Magyarország ügyvezető igazgatója. Németh István szerint a döntés hátterében nemcsak az áll, hogy jövőre át kell adni a cég 51 százalékos tulajdonrészét az önkormányzatoknak, mert csak ebben a formában kaphatnak a társaságok működési engedélyt, hanem az is, hogy az előírt árakkal szinte biztosan veszteséget fog termelni valamennyi szemétszállító.

A szakember szerint kétséges, hogy az önkormányzati többségi tulajdon és a nonprofit forma önmagában növelni tudja a hulladékszállítás hatékonyságát, ezt ugyanis az eddigi gyakorlat nem igazolta. Németh szerint a jelek összességében arra mutatnak, hogy az üzletág veszteségessé válik majd, és minden bizonnyal állami támogatás, kompenzáció nélkül nem lesz működtethető.

A rezsicsökkentés mérlege

A fogyasztók számláján tényleg kisebb számok szerepelnek, mint korábban, de a januárban bevezetett 10 százalékos rezsicsökkentés a REKK tavaszi számításai szerint az árampiacon 27 milliárd forintos, a gázpiacon 46 milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet.

A negatív hatás azonban nemcsak a cégek kasszáját érinti. A RWE ötven százalékkal csökkenti magyarországi befektetéseit idén, és kiszállt a Tigázból is, más energiaipari vállalatok akár 80 százalékkal is megvághatják beruházásaikat. Az elsőre pesszimistának tűnő feltevések hamar beigazolódtak: az energiapiacon már tavaly is 90 milliárd forint beruházás tűnt el, a KSH első negyedéves adatai szerint pedig ez a mélyrepülés folytatódott 2013 első negyedévében is, az energiaipar beruházásainak volumene 30,5 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest.

További következmény, hogy eladja néhány érdekeltségét az E.ON is, a német energiamulti a gázüzletágán kívül még akár erőművet is értékesíthet. A kormánynak – nyíltan is kimondva – pontosan ez lehet a célja.