Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Elméletben jó ötletnek tartjuk, hogy az unokáink is élhető bolygóra szülessenek

2017.09.21. 16:26

Egy friss kutatás szerint nem az ökológiai lábnyomunkat, sokkal inkább a befizetni való csekkek összegét akarjuk csökkenteni azokkal az energiatakarékos megoldásokkal, amelyekre a hétköznapokban ügyelünk. A Jófogás és a GKI felméréséből az derült ki, hogy csak akkor van kedvünk megvédeni a környezetet, ha ezáltal nem csökken a kényelemérzetünk.

A több mint tízezer internetező válaszára épülő, 2017 nyarán végzett kutatás legfontosabb eredménye, hogy a zöld életmód kialakításában az anyagi lehetőségek, az otthoni körülmények, valamint az ezekből adódó kötöttségek, például az energiatakarékos megoldások igénybe vétele, közlekedési alternatívák megoldhatóság  játszanak leginkább szerepet. Átlagosan három energiatakarékos megoldást használunk a háztartásokban, ezt azonban többnyire spórolás céljából tesszük.

Tudják, de nem teszik

A megkérdezettek

  • 87 százaléka energiatakarékos izzókat vásárol,
  • 73 százaléka odafigyel arra, hogy a háztartási berendezések ne fogyasszanak túl sokat,
  • míg 56 százaléka már hőszigeteléssel is bebiztosította otthonát.

Az energiatakarékos megoldások használói hosszútávú megtérülést várnak a döntésüktől, tehát elsősorban ez esetben sem a környezetvédelem a fő vezérlő elv. Mindössze 3 százalék volt azon válaszadók aránya, akik otthonukban egyetlen energiatakarékos megoldással sem élnek, ennek hátterében pedig anyagi problémák állnak.

energiatakarekos megoldasok
Fotó: Tulajdonos

A Jófogás nemrégiben utánaszámolt, hogy használtcikk adás-vétellel egy év alatt mennyi károsanyag kibocsájtástól lehet megóvni a Földet. Az eredmény meglepő: csak tavaly ez 200 000 tonna szén-dioxid visszafogást jelentett, ami egyenértékű azzal, mintha mondjuk Budapesten 31 napra leállna a teljes közlekedés. A felhasználók tudatosságát jól mutatja, hogy 60 százalékuk szerint a használtcikk vásárlás része a környezettudatos életmódnak, 20 százalékuk pedig kimondottan a fenntarthatóság miatt vásárol használt termékeket, vagy éppen adja el a saját, már nem használt darabjait.

A környezettudatos közlekedés kialakulásához az internetezők 78 százalékának véleménye szerint az is nagymértékben hozzájárulna, ha a mindennapokban kevesebben ülnének autóba, ennek ellenére az aktív internetezők közel fele rendszeresen használja négykerekű járművét, ráadásul 47 százalékuk egyedül utazik.

Az eredményekből tisztán látszik, hogy változtatásra csak akkor vagyunk kaphatók, ha az nincs hatással a kényelmünkre.

Ha megengedhetjük magunknak az autós közlekedést, esetleg szüleinkkel is azt szoktuk meg, akkor csak azért, hogy kevésbé szennyezzük a várost, valószínűleg nem fogunk buszra ülni.

Nem leszünk biciklis nemzet, de a szelektív hulladékgyűjtés jól megy

Bár Budapest jó úton halad afelé, hogy kerékpáros főváros legyen, országosan azért messze állunk attól, hogy biciklis nemzetté váljunk, és ez – a felmérés szerint – nem is igazán fog változni. Az Y és a Z generáció az elkövetkező 3 évben jellemzően többet szeretne majd autóval közlekedni, az X-ek és Babyboom szülöttei viszont pont a közösségi közlekedésben látnak potenciált.

Baby-boom idején születettek (1940–50-as években születetettek), X generáció (1960–70-es években születetettek),  Y generáció (1980–90-es években születetettek), Z generáció (2000-es években születetettek)
Baby-boom idején születettek (1940–50-as években születetettek), X generáció (1960–70-es években születetettek),  Y generáció (1980–90-es években születetettek), Z generáció (2000-es években születetettek)
Fotó: Tulajdonos

A válaszadók 92 százaléka szerint a szelektív hulladékgyűjtés teljes mértékben része a környezettudatos életmódnak és ezt az apró, de felelősségteljes cselekedetet mindenki magáénak kell, hogy érezze. A szortírozásra a Babyboom generáció figyel oda a legjobban, 95 százalékuk két, vagy akár háromféleképp is válogatja a felgyülemlett szemetet. A válaszadók 80 százaléka kijelölt gyűjtőhelyre viszi használt elemét, 50 százalékuk pedig a tönkrement elektronikai berendezésekkel is így tesz. A Z generáció viszont kétkedik a szelektív gyűjtés erejében.