Etelka, Aletta
-5 °C
0 °C

Elhalasztják a közmeghallgatást a pécsi uránbányáról

2018.12.04. 09:52

Elhalasztják a szerdára tervezett közmeghallgatást a kővágószőlősi uránbánya újranyitásának engedélyezése kapcsán – írja az Azonnali.hu a község honlapjára felkerült közleményre hivatkozva. A benyújtott hatásvizsgálat annyira hiányos volt, hogy erről egyelőre nincs értelme az érintett lakossággal konzultálni.

Kővágószőlős látképe a Jakab-hegyről
Kővágószőlős látképe a Jakab-hegyről

A Pécs melletti településen 1200-an laknak. Pécsen és környékén az ötvenes évek végétől uránt bányásztak, ami 7-8 ezer embernek adott megélhetést, azonban a rendszerváltáskor kiderült, hogy a pécsi urán a piaci árnál lényegesen drágábban kitermelhető, ezért drasztikus leépítések kezdődtek, majd 1997-ben bezárták a bányát.

2007-ben a Wildhorse nevű ausztrál cég uránkutatási engedélyt kért a Mecsekben, majd évekig fontolgatták az uránbánya, és az ugyancsak bezárt mecseki szénbányák újbóli megnyitását, de végül 2015-ben eladták a bányákat a Magyar Urán Kft.-nek, ami most arra készül, hogy engedélyt szerez az ércbányászatra.

Pakstól is sok minden függ

Benkovics István bányamérnök, a kft. ügyvezetője – aki tíz évig irányította a '97-ben bezárt bányacéget – a Népszavának azt mondta, az engedélyezés akár évekig eltarthat, és ha engedélyezik a projektet, akkor még befektetőtársakat kell találni a mélyművelésű bányák kialakítására és az üzemhez tartozó ércdúsító megépítésére. Bár a beruházás több százmilliárdba került, Benkovics abban bízik, hogy az urán világpiaci ára két és fél- háromszorosára nőtt, a mecseki urán kitermelése gazdaságossá válhat. A globális felmelegedés miatt az üvegházhatást fokozó szén- és gázerőművek világszerte háttérbe szorulnak, és Benkovics abban bízik, hogy emiatt felértékelődik majd az atomenergia.

Benkovics azt mondja, hogy mostanra sokat fejlődtek az uránbányászokat védő berendezések, s ezek segítségével a rák rizikófaktora töredékére csökkenthető, a fúrást pedig önjáró gépek végzik majd. A beruházást Pécsen sokan ellenzik, a bánya ellenzői Facebook-csoportot működtetnek, és abban bíznak, hogy azon keresztül akár több ezer pécsit el tudnak érni, így sokan eljönnek a közmeghallgatásra is.

A városvezetés a Népszava szerint  vonakodik nyíltan az ellenzők oldalára állni, amibe az is belejátszhat, hogy a kormány burkoltan ugyan, de támogatja a bányanyitást. Erre utal az, hogy 2012-ben született egy kormányhatározat, ami alapján az állam felügyeli a bánya-projektet, és a a Magyar Urán Kft. 97 százalékos tulajdont jegyez a projektben ugyancsak komoly szerepet kapó Magyar Urán Zrt.-ben, amiben az állam az MVM-en keresztül kisebbségi tulajdont szerzett.

A mecseki ércbánya tervezett kitermelése nagyjából fedezné a paksi erőmű mostani és bővített termelésének uránigényét, és a Népszava azt írja, a jelek szerint a pécsi bánya újranyitása erősen függ a paksi bővítéstől is.

Nem először próbálkoznak

Az Azonnali járási hivatali forrásból megtudta: azért kellett elhalasztani a közmeghallgatást, mert a benyújtott hatásvizsgálat annyira hiányos volt, hogy erről egyelőre nincs értelme az érintett lakossággal konzultálni.

2017 októberében egyszer már benyújtották a hatásvizsgálatot, ami szintén hiányos volt, de a járási hivatal amúgy is elutasította az engedély iránti kérelmet arra hivatkozva, hogy a légaknák természetvédelmi területen lennének. Ezt a döntést másodfokon felülbírálta a bíróság, így újra kellett kezdeni az egész eljárást.

Az Azonnali hivatali források alapján azt írja, levegő tisztaságára, zaj- és rezgésvédelemre, hulladékkezelésre és természetvédelmi szempontokra tekintettel sem elég részletes a hatásvizsgálat, ezért írtak ki hiánypótlást. Erre 30 nap van, de ennyi idő aligha lesz elég ilyen sok hiányosság pótlására, ezért valószínűleg egy második hiánypótlást is ki kell írni majd a lap szerint. Ha a második hiánypótlás is eredménytelen, a törvény szerint el kell utasítani az engedély iránti kérelmet.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!