László
21 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Törvénybe foglalta a német parlament, hogy be kell zárni a szénerőműveket

2020.07.03. 18:59

Évekig tartó viták után pénteken elfogadta a német törvényhozás a szénalapú energiatermelés fokozatos leállításáról szóló csomagot, amelynek értelmében legkésőbb 2038-ig valamennyi szénerőművet leállítják - írj az MTI.

Az erőviszonyok bizonytalansága miatt a szövetségi parlamentben (Bundestag) úgynevezett ajtós szavazást tartottak, vagyis a képviselők elhagyták az üléstermet, és úgy szavaztak, hogy döntésüknek megfelelően az igen, a nem vagy a tartózkodás feliratú ajtón léptek be a terembe. A 709 képviselő közül 554 szavazott, a kormány javaslatait 314 igen szavazattal, 237 nem szavazat és 3 tartózkodás mellett fogadták el.

Az eredményből úgy tűnik, hogy a 398 képviselőt összefogó kormánypárti frakciókban - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) képviselőcsoportjában - nem volt egyöntetű az előterjesztések támogatottsága.

A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája (Bundesrat) is elfogadta a jogszabálycsomagot. A német törvényhozás így az atomerőművek fokozatos - 2022 végéig tartó - leállításáról 2011-ben hozott döntés után a szénalapú energiatermelés leépítéséről is határozott.

A kieső termelést mindkét esetben környezetbarát, megújuló forrásokra építve kell pótolni.

A szénalapú energiatermelés fokozatos leállításának legfőbb közép távú célja, hogy az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása 62 százalékkal csökkenjen 2030-ig 1990-hez képest. A távlati cél az, hogy Németország a 2015-ös párizsi nemzetközi klímaegyezmény előírásait teljesítve 2050-re elérje az úgynevezett karbonsemlegességet, vagyis megteremtse az egyensúlyt a kibocsátott szén-dioxid és a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.

Az új törvények alapja egy 2019 elején bemutatott javaslatcsomag a szénbányászat és a szénalapú áram-, és hőenergia-termelés fokozatos leállításáról. A javaslatokat egy politikusokból, környezetvédőkből, tudósokból, és az ágazatban tevékenykedő vállalkozói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőiből álló bizottság állította össze. A kormány nem ültette át valamennyit a törvénytervezetekbe. A 2038-as céldátumot ugyan átvette, de több részkérdésben szembehelyezkedett a bizottsággal, például lehetővé tette egy új szénerőmű üzembe helyezését az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Dattelnél.

Ezt azzal indokolták, hogy az ágazat egészének szén-dioxid-kibocsátását kell mielőbb csökkenteni, ezért hasznosabb bezárni több elöregedett, kevéssé hatékony erőművet és engedélyezni a legmodernebb technológiával működő Datteln IV nevű erőművet, mint megtagadni az engedélyt és tovább működtetni régi, korszerűtlen erőműveket.

Németországban nagyjából 100 erőműben termelnek energiát részben vagy kizárólag kőszénnel, többnyire hazai forrásból származó barnaszénnel.

Az importált feketeszénnel együtt az energiahordozó aránya nagyjából 30 százalékos a hazai áramtermelésben. Az ágazat hozzávetőleg 30 ezer embert foglalkoztat. 

A kormány szerint Németország a törvényekkel jogilag, gazdaságilag, ökológiailag és szociálisan fenntartható módon száll ki a szénkitermelésből és szénfelhasználásból. Az erőművek üzemeltetői és bányák működtetői jelentős támogatást kapnak a létesítmények felszámolására és a mezőfelhagyás utáni természeti helyreállításra, az RWE energetikai konszern például 2,6 milliárd euróra (910 milliárd forint) számíthat. Az érintett térségek gazdasági szerkezetének átalakítására, új munkalehetőségek biztosítására 40 milliárd eurót fordítanak a következő években.

Ellenzéki pártok élesen bírálták és elvetették a kormányzati terveket. A Zöldek szerint a CDU/CSU és az SPD koalíciója olyan pályára állítja Németországot, amelyen később nem lehet módosítani, így a Zöldek nem gyorsíthatják fel a folyamatot, ha kormányra kerülnek. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerint viszont éppen az a gond, hogy a kormány túlságosan siet, szerintük az ágazat felszámolását megfontoltabban, körültekintőbben kell végrehajtani, és bőven elég lenne 2050-re befejezni.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.