Ahol a bandaháború, a rap és a pénzügyi technológia találkozik

Londonról sok minden eszünkbe juthat: a piros telefonfülkék, a királyi őrök, a Tower Bridge, a Big Ben, de akár a bandaháborúk is. A brit fővárosban komoly problémát jelentenek az erőszakos bűncselekmények – a pandémia legnehezebb időszakától eltekintve évek óta nő ezek száma.

Gyakori a postcode wars, azaz irányítószám-háború. A bűnbandák igyekeznek kisajátítani azt a körzetet, ahol kábítószerrel kereskednek, és egyéb illegális tevékenységeket folytatnak. A terület az aranytojást tojó tyúk. Megszerzése és védelme kulcsfontosságú, gyakran vérontással járó élet-halál harc árán is.

Zene pénzről, bűnről és fintechről

A drill a hiphop egyik műfaja, Chicagóban bontakozott ki, de Londonban született újjá. Az utcai zenei stílusok gyakran hátrányos szocioökonómiai helyzetű csoportok körében válnak népszerűvé, és innen lépnek a mainstreambe. Nem volt ez másképp a drill esetében sem.

A pörgős, nyers számok sorra szállították a bandahimnuszokat. Az előadók rendre saját sikereikkel és más bandákra mért csapásaikkal dicsekedtek. Néha már annyira magabiztosan, hogy a számok szövegei a bírósági tárgyalások bizonyítékai közé kerültek.

A túlzott őszinteség odáig fajult, hogy egy előadó még azt is listázta, hogy milyen fintech szolgáltatásokat használ pénzügyi csalásaira.

Köszönet a kriptónak és a neobankoknak

Tankz a Non VBV című számban énekelte meg a kriptotőzsdék és a neobankok „segítőkészségét”. Pontosabban azokat a szolgáltatásokat említette meg, amelyeket bankkártyás csalásai során előszeretettel használt.

Már a címben megjelenik a „Non VBV” kifejezés, amely a Verified By Visa (VBV) megoldásra utal. Ez egy bankkártyás, online vásárlásoknál használt hitelesítési szolgáltatás. A „Non VBV” viszont éppen olyan weboldalakat foglal magában, amelyekről hiányzik ez a hitelesítés, így ezeken jóval könnyebb pénzt leemelni a számlákról a lopott bankkártyaadatokkal.

A kicsalt pénz nyomát később bitcoinra váltva tüntették el. Ehhez pedig főleg a tőzsdén jegyzett Coinbase kriptotőzsdét használták, de két másik platform, a Blocky és a Luno is szóba jöhetett.

A pénzmosási körben két neobankot és egy hagyományos bankot említettek meg: a Monzot és a Starling Bankot, amelyek a brit neobanki szektor ékkövei. Feltűnt mellettük a Barclays is, amely az egyik legismertebb név a helyi bankszektorban. Az intézmények hírneve azonban, úgy tűnik, nem garancia a megfelelő pénzmosás elleni védelemre, sőt...

Ezzel a számmal Tankz mondhatni megspórolta a felügyeletek kutatási díjait és a csalás elleni védelem tesztelésének az árát. Egyértelmű, hogy ezeknek a fintecheknek javítaniuk kell gyakorlatukon – különösen azután, hogy milliós hallgatottságú számokban lejáratták őket.

Meggyűlik a bajuk a neobankoknak a pénzmosással

A drill zene rávilágít tehát a fintechek egyik gyengeségére. Nevezetesen arra, hogy közülük több nem képes kontroll alatt tartani az illegális tevékenységek finanszírozását és a pénzmosást – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e teljes értékű banki engedéllyel vagy sem.

Nem véletlenül merült fel itt a Monzo neve. A neobank szolgáltatásait már többen megpróbálták bűncselekményekhez köthető tranzakcióknál használni, amire többször a bankszámlák befagyasztása és felszámolása volt a válasz – néha még ártatlan embereknél is. Hasonló esetek miatt kezdeményezett 2021 nyarán átfogó vizsgálatot a brit pénzügyi felügyelet a fintechnél.

A német N26 esete talán még érdekesebb. A digitális banknál évek óta a tőzsdére lépést tervezik. A pénzmosás elleni védelem hiányosságai azonban jelentősen hátráltatják ennek megvalósítását. A neobankot már két országban is elmarasztalták ezzel összefüggésben: Németországban korlátozták, Olaszországban teljesen felfüggesztették az új felhasználók regisztrációját. Mindez persze jelentősen visszavetette az N26 növekedését és a tőzsdei terveket is.

Hatalmas veszteségek, terjedő bűnözés

A kriptoszektor jelentős mínusszal zárt 2022-ben. Az esztendőt elején még 2000 milliárd dollár fölött járt a coinok és tokenek összértéke, majd 800 milliárd dollár alá zuhant a kapitalizáció – a vagyon több mint fele elveszett tehát. 

A tiltott tevékenységekhez köthető tranzakciók összege ugyanakkor rekordot döntött tavaly.

A növekedésben nagy szerepe volt az Oroszországra kiszabott szankcióknak. Sokan kriptovaluták használatával kerülték például meg a hagyományos pénzügyi csatornákat. A tranzakciós forgalom 44 százaléka kötődött szankciókkal tiltott ügyletekhez. Persze az egyéb bűncselekmények 56 százalékos részaránya is tetemes összeget képvisel.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kriptovalutáknál alkalmazott blockchain technológia nem anonim. A névtelenség annyit jelet: a személyazonosság felfedése nélkül lehet bárkinek kriptotárca címe. A címekhez tartozó tranzakciók azonban követhetők.

Olyan ez, mint amikor valaki álnéven ír. Mindaddig nem ismert a szerző személyazonossága, amíg a valós személlyel össze nem kapcsolják az álnevet, utána azonban már minden általa írt mű valós szerzőjeként megnevezhető. A kriptovaluta-tranzakciókkal ugyanez a helyzet. Ha egyszer hibázik valaki, teret nyit személyazonossága kikövetkeztetésére, amit követően minden ügylete megtalálható lesz – így kapott el rengeteg embert az FBI is.

Ahogy a bűntetteikről rappelő drillelőadókat, úgy a kriptovalutákat használó bűnözőket is elérheti tehát az igazságszolgáltatás.

A fintech- és kriptoszektor tavalyi évét részletesen mutatja be a Fintech Sparks legújabb kiadványa, amely az esztendő fejleményeihez hűen a Félelem és reszketés a fintech szektorban címet kapta. Az alábbi linken megtalálható, ingyenesen letölthető kiadvány közérthetően tálalja az év legizgalmasabb fintech trendjeit és történeteit.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.