Business Talks '24
Üzleti konferencia
Gyakran merül fel a kérdés, hogy mekkora a pénzügyi technológia, azaz a fintech startupok valódi hozzájárulása az emberek életminőségének javulásához. Magyarországon egyelőre nem úgy tűnik, hogy átvennék a hagyományos bankok vagy biztosítók helyét, inkább melléjük igyekeznek felzárkózni. Nos, a kérdésre a jó választ Brazília példája adhatja meg.
Brazília a világ 12. legnagyobb gazdasága, de egyben a 7. legnépesebb országa is. Így – mivel a megtermelt javakon (GDP) nagyon sok ember osztozik – nem beszélhetünk gazdagságról, sőt, az egy főre jutó GDP alapján az ország a 81. helyen kullog, Mauritius és Fehéroroszország között.
Bár a dél-amerikai régió zászlóshajójának számít Brazília, elmaradása jelentős a fejlett piacoktól. A lehetőségek tárháza hatalmas, de ezeket nem egyszerű realizálni. Fontos lenne például bevonni a teljes lakosságot a pénzügyi szektorba. Jelenleg ugyanis millióknak nincs hozzáférésük olyan szolgáltatásokhoz, amelyek itthon alapvetőnek számítanak – például hitelekhez vagy biztosításokhoz.
Itt jön a képbe a fintech!
A brazil bankszektort sokáig néhány nagy bank kontrollálta. Az öt legnagyobb pénzintézet kezében volt a piac 80 százaléka. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban ez az arány csupán 50 százalék környékén mozog.
A közel teljhatalmat erősen ki is használták a bankok. Nyereségük maximalizálása érdekében nagyon drágán árazták be termékeiket. Ez a fejlett piacokon elképzelhetetlennek tűnő számokkal volt jellemezhető egy tavalyi gyűjtés szerint:
A hagyományos bankok tehát sokat vettek, és keveset adtak. Ez jövedelmezőnek bizonyult: a sajáttőke-arányos megtérülés alapján több brazil pénzintézet teljesítménye az egyesült államokbeli nagy szereplőkét is jócskán meghaladta. Bele is kényelmesedtek a piaci helyzetbe. A technológiai fejlesztések rendre elmaradtak, és egy jelentős – kevésbé vagyonos, kevésbé jövedelmező – réteg banki termékek nélkül maradt.
A kiszolgálatlan lakosságra többen is felfigyeltek. A megoldást a digitalizációban látták, így indult el tíz éve a Nubank is, amely mára a világ egyik legnagyobb digitális bankja lett. Első megoldása egy hitelkártya volt, amelyet fokozatosan egészített ki alapvető banki szolgáltatásokkal, további hiteltermékekkel, biztosításokkal, valamint értékpapír- és kriptovaluta-kereskedéssel. Bár manapság sok a kérdőjel a neobanki üzleti modell körül, a Nubank egyértelmű sikertörténet.
Brazíliában az igényekhez képest kevés a bankfiók – az egységek messze helyezkednek el egymástól, és óriási sorokat kell végigállni a személyes ügyintézéshez. Ezzel párhuzamosan viszont az okostelefonok elterjedtsége és használata alapján a világ éllovasai közé tartozik az ország. Adott tehát a lehetőség: nem az embereket kell a bankhoz vinni, hanem a bankot az emberekhez. És a Nubank pontosan ezt tette mobilalkalmazásával.
5,6 millió ember kapott hozzáférést banki szolgáltatásokhoz életében először a Nubanknak köszönhetően.
Ez a szám több millió megváltoztatott életet jelent. A legújabb adatok szerint velük együtt több mint 70 millió ügyfele van a digitális banknak. Tudja is, hogy miként kezelje ezt a hatalmas lehetőséget: 2021 decemberében részvényeit bevezették a tőzsdére (Sao Paulóban és New Yorkban), és tavaly már nyereségessé vált a működése is.
Meg kell jegyezni, mások is szerepet vállaltak a brazil bankszektor felfrissítésében. Ilyen a több milliárd dollárnyi tőkét bevonzó C6 Bank, valamint az ugyancsak tőzsdén jegyzett Banco Inter is. A szektor hozzájárulásának köszönhetően a koronavírus-járvány kezdete óta 16 millió embert sikerült bevonni a pénzügyi szektorba. A pénzügyi szolgáltatások térnyerésével pedig – ahogy azt egyes kutatások is igazolják – nagy valószínűséggel fokozott gazdasági növekedést várhat az ország.
A brazil fintech ökoszisztéma persze nagyobb, mint a digitális banki piac. 2015 és 2021 között 147 százalékkal nőtt a fintech startupok száma az országban – egészen 1100-ig. Tavalyelőtt ez volt a 14. legnagyobb fintech szektor a világon, Sao Paulo városa pedig a 4. legjelentősebb pénzügyi technológiai központtá vált. Összesen 3,7 milliárd dollárnyi befektetést vonzottak be a helyi startupok.
A digitális és pénzügyi világ több területén is kiemelkedő vállalkozások születtek az utóbbi években itt. Érdemes megemlíteni például:
Az egyik legfontosabb szereplőt viszont nem a privát szférában kell keresni.
A Brazil Központi Bank (Banco Central do Brasil – BCB) erősen képviseli az ország lakosságának érdekeit a pénzügyi szektorban – ahogy azt a kötelezettségei meg is követelik. 2010-ben felszámolta két vállalat egyeduralmát a bankkártyapiacon. Utat nyitott a versenynek, aminek köszönhetően csökkentek az eladókat és a vásárlókat terhelő díjak.
Az innovatív fintech startupok születését egyszerűsített engedélyezéssel támogatta. Több tevékenységre is külön engedélyt vezetett be, így a vizionárus alapítóknak nem a bankokat érintő szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Több hitelkártyát, előre feltölthető kártyát, valamint fizetési szolgáltatást kínáló vállalkozás is emiatt indulhatott el.
A nemzeti bank legnagyobb húzása mégis a Pix lehet. Ez Brazília 2020 novemberében elindult azonnali fizetési rendszere, amely egy kevésbé kihasznált hálózatot váltott le. Számos banknál korábban is adott volt a gyors fizetés lehetősége – ez azonban nagyon költségesnek bizonyult. A Pix egy olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbben használható alternatíva, amelyet minden, 500 ezernél több ügyféllel rendelkező banknak be kell építenie a kínálatába.
Az új rendszer népszerűsége óriási. Kezdeti kihasználtsága kenterbe verte a legismertebb hálózatokat – köztük a magyart, a dánt, a britet, az indiait és a szingapúrit. Nem is csoda – a Pix-tranzakciók tizedannyiba kerülnek, mint a bankkártyás fizetések, így egyértelmű az eladók és vásárlók preferenciája. És mivel a bankok mellett a fintech cégek előtt is nyitott, központi pillére lehet a következő évek értékteremtő fejlesztéseinek.
A szerző a Peak tanácsadója.
Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.
Források: Bloomberg, SeaFarer Funds, World Economic Forum
Business Talks '24
Üzleti konferencia
Rovataink a Facebookon