Idén az ERSTE a Maldiv-szigetekre repít

Kezdjük rögtön egy aktualitással: 2003 őszén az ERSTE nyerte meg a Postabank privatizációjára kiírt pályázatot. Mindkét bankcsoportnak van befektetési alapkezeléssel foglalkozó leánycége, melyek mindketten több befektetési alapot kezelnek. Az ERSTE Alapkezelőt hogyan érinti a két bankcsoport fúziója?

Az ERSTE Bank Alapkezelő Rt. a fúziót megelőzően több nyugdíjpénztári, biztosítói, alapítványi, vállalati és sok más egyedi portfolió mellett saját termékként öt, elsősorban a hazai pénz- és tőkepiacra koncentráló nyíltvégű befektetési alapot is kezelt. Befektetési alap választékunkkal – versenytársainkhoz hasonlóan – mi is elsősorban a hazai kisbefektetői réteget céloztuk meg, és számukra igyekeztünk a gyakorlatilag kockázatmentes kiegyensúlyozott hozamú pénzpiaci alaptól kezdve a magas várható hozamú, de természetesen kockázatokat is hordozó részvény alapig terjedő teljes palettát kínálni. A Postabank csoport alapkezelő leánycége, a Trust Befektetési Alapkezelő Rt. üzletpolitikája nagyon hasonlított a miénkre. Ennek eredményeként az általuk kezelt négy befektetési alapnak, a Hozamgaranciának, a Millenniumnak, a Családfának és a Lokomotív alapnak is befektetési politika és célok alapján megfeleltethető az ERSTE-s alapok valamelyike. Néhány nappal ezelőtt (2004. február 16-án) a PSZÁF jóváhagyásával átvettük ezen négy alap kezelését a Trust Alapkezelőtől, azonban az így kilenctagúra bővült választékunk már jelentős átfedéseket is tartalmaz. Természetes, hogy két jellemzőiben teljesen azonos alap összeolvasztása bizonyos költségeket megspórolhat a befektetők számára (kettő helyett csak egy alapot kell adminisztrálni, egy számlát vezetni, egy alap könyvvizsgálatát elvégezni, stb.) ezért várható, hogy az átfedéseket a megfeleltethető alapok összeolvasztása által meg fogjuk szüntetni. Hangsúlyozni szeretném, hogy az összeolvasztás az alapok befektetői számára sem költséget, sem pedig veszteséget nem okozhat, az összeolvadás után pedig az alapokat terhelő alacsonyabb fajlagos költségek miatt várhatóan emelkedhet ezek hozama.

A széles és egyre bővülő befektetési alap választékban hogyan segítik az ügyfelek tájékozódását?

Az alapok közti választást és eligazodást az ERSTE a befektetési alapok értékesítését végző tanácsadói számára elérhető számítógépes szoftverrel segíti. A tanácsadó a segítséget kérő ügyféllel egy 8-10 egyszerű kérdésből álló interjút készít, melyre a befektető által adott válaszok alapján a rendszer az adott befektető igényei, kockázatviselő képessége, befektetési céljai és időtávja alapján meghatározott a forgalmazott befektetési alapokból álló testre szabott portfolió szerkezetet javasol.

A tavalyi pénzpiaci dráma, ha fogalmazhatunk így, hogyan érintette a piacot, és mennyiben Önöket?

Tekintve, hogy a hazai befektetési alap piac meghatározó részét a hazai kötvény- és pénzpiaci alapok teszik ki, ezért az ezekben lévő kötvények árfolyamát és persze vele párhuzamosan az alapok hozamát rendkívül kedvezőtlenül érintette az év során többször is megemelkedett kamatszint. Sajnálatos, de az alapok befektetőinek jelentős része továbbra is a múltbéli hozamok alapján ítél, így például, ha egy adott eszköz, mondjuk egy befektetési jegy árfolyama egy bizonyos időszak során csökken – a kamatemelések a kötvényalapokra így hatottak, akkor a befektetők hajlamossá válnak arra, hogy az ilyen formán már esetleg kifejezetten olcsóvá vált befektetésüktől a számukra legkedvezőtlenebb pillanatban, az árfolyamcsökkenés legalján váljanak meg. A részvénypiac és vele együtt a részvény alapok is hosszú évek óta a legkedvezőbb évet tudhatják maguk mögött, azonban ezek növekedése a viszonylag alacsony piaci részesedésük miatt nem tudta ellensúlyozni a kötvényalapok jelentős olvadását. A befektetési alap piac így a kedvező évkezdés dacára is 24 milliárd forinttal zsugorodott. Az ERSTE Alapkezelő számára a piac egészével szemben 2003 az eddigi legsikeresebb év volt. Az általunk kezelt alapok állománya az év eleji 11,1 milliárd forintról év végére 23,3 milliárd forintra nőtt. Ebben az őszi nagyszabású és igazán jól időzített marketing kampányunk mellett vélhetően az is közrejátszott, hogy az általunk kezelt pénzpiaci alap az év végén az utolsó 3 és 6 hónap hozamainak összehasonlításában a BAMOSZ adatbázisa szerint versenytársai között az 1., az utolsó 12 hónap hozamainak összehasonlításában a 2. helyezett volt, a részvény alapunk pedig 3 és 6 hónapos összehasonlításban szintén a 2. helyezést mondhatta magáénak.

És mit lehet jósolni erre az évre?

Sajnos januárban folytatódott a rendkívül kedvezőtlen tendencia, a piac egésze rekord méretű, majdnem 50 milliárd forintos visszaesést könyvelhetett és a befektetők továbbra is elsősorban a kötvény alapokat büntették. Úgy tűnik, hogy a téves reflexeket nagyon nehéz levetkőzni, hiszen jelenleg a piaci szereplők túlnyomó többségének véleménye szerint már nem várható további jelentős kamatemelkedés, ami pedig a kötvény alapok árfolyamát tovább csökkenthetné. Ezzel szemben a kötvényalapok portfolióit alkotó jórészt állampapírok a jelenlegi árfolyamok mellett már régen nem látott mértékű, akár a kisbefektetők számára oly vonzónak tűnő lekötött betéti kamatoknál is magasabb hozamot biztosíthatnának… Ezért olyan megdöbbentő, hogy a tőkekivonás akkor gyorsul fel a legjobban, amikor a racionális döntés inkább a befektetés növelése, de legalábbis tartása volna. Egyszerűen fogalmazva: olcsó árak mellett már nem eladni, hanem venni volna érdemes!

Ez az „óvatos” stílus jellemző a hazai befektetői kultúrára. Nem lehetne ezen változtatni?

Én ezt a fajta magatartást nem nevezném „óvatosnak”, éppen ellenkezőleg, bár nyilván nem tudatosan, valószínűleg inkább tájékozatlanság miatt ez egyfajta sikertelen spekuláns magatartás. Arról van szó ugyanis, hogy a befektetők egy része alapvetően hosszú távú befektetési eszközöket, például hosszú lejáratú kötvényeket tartalmazó befektetési alapokat vásárol, majd amikor azt tapasztalja, hogy ezek rövid távú kedvezőtlen irányú árfolyam-ingadozásai nem teljesítették hozamelvárásait, akkor realizálva a veszteségeket gyorsan meg is szabadul ezektől. Ha azonban ugyanezen kötvényalapok teljesítményét nem az utolsó 3, vagy 6 hónap hozamai alapján ítéljük meg, hanem az utolsó 3, vagy akár 5 évet vizsgáljuk, akkor a legtöbb alap esetében azt találjuk, hogy még az elmúlt rövid időszak várhatóan átmeneti veszteségeivel együtt is vonzó hozamot tudnak felmutatni. Ami azonban ennél is lényegesebb lehetne, hogy a befektetésekről nem is kizárólag a múltbeli adatokra alapozva kellene dönteni, hanem inkább a jövőbeli várakozásokat szem előtt tartva: vagyis a következő években az adott befektetési lehetőségtől inkább veszteséget, vagy a hasonló kockázatú egyéb alternatívákhoz képest kisebb hozamot várunk-e, vagy éppen ellenkezőleg, az egyéb hasonló kockázatú befektetési lehetőségeinket meghaladó mértékű árfolyam-emelkedést valószínűsítünk…
Kulcsfontosságú tehát a hosszú távú befektetői szemlélet kialakítása, illetve a befektetők tőkepiaci ismereteinek bővítése. Ezeket, illetve a befektetők önmagukkal szembeni felelősségtudatának kialakítását tűzte ki célul a hazai tőkepiac prominens társaságai által létrehozott Öngondoskodás Alapítvány is, amely mostanában indítja szemléletformáló kampányát.

Az Uniós kapuk május 1-i kitárulásával sem fog változni ez a magatartás?

Én e tekintetben igencsak szkeptikus vagyok. Véleményem szerint a szemléleten nem lehet egyik napról a másikra változtatni, ez sokkal hosszabb, éveket igénylő tanulási folyamat. De a befektetési alap piac működése szempontjából sem hiszem, hogy a május 1-i dátum igazán jelentős változásokat hozhatna. A piac számára ennél lényegesebb változás volt a 2001-ben végrehajtott forint sávszélesítés és devizaliberalizáció, majd a lényegében EU konformnak tekinthető tőkepiaci törvény hatályba lépése, mely ma sok olyan lényeges elemet is tartalmaz, amelyet a jelenlegi uniós tagországok egy része is csak mostanában léptet életbe. A következő meghatározó fontosságú mérföldkő az euró magyarországi bevezetése lehet, addig azonban én személy szerint sok munkára, organikus piacfejlődésre, erősödő versenyre és szaporodó külföldi versenytársakra számítok, de nem várok látványos egyik pillanatról a másikra történő változásokat.

Tervezi-e az ERSTE a közeljövőben újabb alapok indítását?

Az elmúlt év egyértelmű nyertesei a hazai befektetési alap piacon a nemrégiben indított nyíltvégű ingatlan alapok voltak. Több versenytársunk is indított ilyen jellegű terméket, és az ERSTE értékesítési hálózatában is jelentős igényt érzékelünk, így mi is felkészültünk saját ingatlan alapunk forgalomba hozatalára, amely terveink szerint – a Felügyelet engedélyétől függően - néhány héten belül megjelenik választékunkban.
Nemzetközi befektetési alapjaink kínálatát az ERSTE Konszern ausztriai alapkezelője által kezelt befektetési alapok fokozatos hazai regisztrációjával kívánjuk bővíteni. Az ERSTE stratégiája e tekintetben világos, hiszen a már létező több mint 300 befektetési alapból álló jelenleg mintegy 17 milliárd eurónyi tőkét befektető termékskálát felesleges és igazán költséges volna megkísérelni Magyarországon párhuzamosan újra felépíteni. Ehelyett sokkal célszerűbb a tőkepiaci törvény adta lehetőséggel élve azon alapok hazai regisztrációját elvégezni és forgalmazását elkezdeni, amelyekre valós befektetői érdeklődés mutatkozik.

Mi kell egy alap sikeréhez?

Az ember első gondolata az volna, hogy jó hozam és semmi más, de ez így távolról sem igaz. A hozam természetesen kulcsfontosságú, de messze nem elég a sikerhez. Legalább ilyen fontos egy jól működő, földrajzilag is könnyen elérhető, jól szervezett, képzett és motivált értékesítési hálózat, amelynek munkáját esetleg egy korszerű számítógépes rendszer is támogatja. Egy ilyen értékesítési csatorna kincset ér, mert nemcsak egyirányú információ áramoltatásra képes, nevezetesen az alapkezelőtől a befektetők irányába, hanem visszajelzéseket is ad és segít az ügyfelek igényeinek pontos felmérésében, elkerülhetővé teszi, hogy az alapkezelő olyan termékeket fejlesszen, amelyek a piac adott fejlődési szakaszában nem számíthatnak a befektetők érdeklődésére.

Idén az ERSTE a Maldiv-szigetekre repít.

Igen ez a tavaly őszi akciónk folytatása, ami nagyon sikeres volt. Óriásplakátokkal, reklámokkal promotált kampány volt, ami annyira jól sikerült, hogy az általunk kezelt befektetési alapok állománya a piac gyorsuló hanyatlásának idején is jelentősen nőni tudott. Noha az a kampány már novemberben véget ért, de a figyelem és a lendület tovább tartott, így részben ennek is tulajdonítjuk, hogy míg idén januárban a piac egésze 5,2%-os csökkenéssel történetének talán legnagyobb egyhavi visszaesését szenvedte el, addig az általunk kezelt alapok állománya ugyanebben az egy hónapban 8,8%-kal bővült. A mostani Maldiv-szigeteki akció teahát a tavalyi folytatása, annyi változtatással, hogy most nincs külső médiakampány, csak hálózaton belüli terjesztés, reméljük azonban, hogy így hasonló sikere lesz, mint az elődjének.