A 2001-es adatokat elemző tanulmány szerint Magyarországon a leggazdagabbak Budapesten, a legszegényebbek az ország észak-keleti részén élnek. A fővárosban a vásárlóerő-index 143,0, jóval az országos átlag felett, és ehhez jelentősen hozzájárulnak a viszonylag magas budapesti bérek, amelyek a legalacsonyabb szinten lévő Nógrád megyéhez képest 60 százalékkal magasabbak. A budapesti helyzetből a sok ingázó folytán erősen profitál Pest megye is, ahol 99,8 a vásárlóerő-index.
A vásárlóerő-index azt mutatja, hogy egy térség lakossága mennyivel gazdagabb, vagy szegényebb az ország 100 pontnak vett átlagánál. A 100 alatti érték nem azt jelenti, hogy a lakosoknak a korábbihoz képest kevesebb a pénzük, hanem azt, hogy az illető térségben az országos átlagnál lassabban nőnek a jövedelmek.
A Szlovákia keleti részével határos térségben a vásárlőerő a legalacsonyabb, 71,8 pont - és ezt a legmagasabb munkanélküliség kíséri -, így az országon belül a legnagyobb eltérés több mint 71 pont. A tanulmány összehasonlításként rámutat: Ausztriában a legnagyobb és a legcsekélyebb vásárlóerőt felmutató tartományok között a különbség tavaly 21,6 pont volt.
A tanulmány a nyugat-magyarországi kedvező helyzetet egyebek között Ausztria szomszédságával és az ezzel járó napi turizmussal, valamint a Balaton vonzásával magyarázza, és úgy véli, Kelet-Magyarországon ilyen pozitív hatásokra csak jóval kevésbé lehet számítani, mert a környező térségekben - Szlovákia keleti részén, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában - ehhez nem elég jó a gazdasági helyzet.
A gazdaság dinamikáját tekintve Magyarország a legsikeresebb a reformállamok között: idén 3,6 százalékos gazdasági növekedés várható és az előrejelzések szerint a tavalyi 9,2 százalékról 5,8 százalékra esik az infláció. A gazdasági adatokból a Regioplan Consulting a lakosság életszínvonalának szerény emelkedésére következtet.