A vita alapja a külföldi nagyberuházók kezelése. Ezek - mint például Magyarországon az Audi - beruházásaik ellenszolgáltatásaként tíz évig adómentességet élveznek. Lengyelországban az acélipar állami támogatása körül folyik a birkózás.
Az Európai Bizottság nemtetszését mindkét esetben az váltja ki, hogy az adózási jótétemények nincsenek pontosan körülhatárolva, és nem kalkulálhatók egyértelműen. Az Európai Unió - olvasható a frankfurti lapban - attól tart, hogy a multinacionális vállalatok kihasználják ezt a nagyvonalúságot. A konszernnyereség jó részét Magyarországra irányíthatják, hogy kevesebb adót fizessenek.
Magyarországon ezzel szemben azt mondják, hogy a vállalatok a beruházásuk időpontjában garantált jogokat kaptak, Magyarországnak a szerződéses és a jogi viszony szempontjából nincs mozgástere. Az egyoldalú felmondás nem csak bírósági panaszokat vonna maga után, Magyarország a potenciális beruházók bizalmát is elvesztené - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Carola Kaps.