Nem sok jót jósol az OECD Magyarországnak

Az OECD Magyarországról írott legfrissebb előrejelzésében az idei évre a gazdaság lassuló növekedését tartja valószínűnek; az expanzió 2004-ben gyorsulhat fel ismét.

A pénzügyi eszközökkel vezérelt növekedésről az idén áttérés következik be az export irányította növekedésre, ám lassuló GDP növekedés mellett, mivel az ország versenyképessége jelentős hátrányba került és a külső gazdasági környezet sem kedvező. A növekedés 2004-ben gyorsulhat fel ismét - foglalta össze a magyar gazdaságról adott prognózisát az OECD, amely a gazdaságpolitikai eszközök jobb kiegyensúlyozását tartja szükségesnek.

Az MTI által közölt tanulmány szerint hazai kereslet több mint 7 százalékkal bővült a tavalyi választási évben, amikor a háztartások jövedelme és a fogyasztás erőteljesen bővültek, főként a minimálbérek és a közszférában végrehajtott béremelések hatására. A GDP ennek ellenére mérsékelten nőtt, a versenyképesség pedig romlott a gyors béremelés és a forint felértékelődése következtében.

E tényezők együttesen a termékegységre jutó bérköltség OECD térségbeli leggyorsabb növekedését okozták 2002-ben Magyarországon, ami magával vonta a fizetési mérleg erőteljes romlását- olvasható. A folyó fizetési mérleg a 2001 évi GDP-hez viszonyított 3,4 százalékról 2002-re 4 százalékra növekedett.

A költségvetési hiány a GDP 8,4 százalékát érte el tavaly, aminek "jelentősen csökkennie kell 2003-ban, ha a kormány eleget akar tenni hazai és nemzetközi kötelezettségeinek". Az OECD úgy ítéli meg, hogy több tényező miatt "nehéz lesz teljesíteni" a költségvetés hiányára 2003-ra tervezett 4,5 százalékos deficitet, illetve elérni 2005-re a 3 százalékos GDP arányos hiányt, ami a 2007-2008-évi euróövezeti tagság kritériuma.

A deficit mérséklési cél megvalósítását a nemzetközi szervezet szerint az áthúzódó béremelések hatása, a szociális juttatások szinten tartására tett politikai ígéretek és a 4 százalékos - OECD szerint túlságosan is derülátó - növekedési cél nehezíti. AZ OECD azt jósolja, hogy a fiskális ösztönzők visszafogása megkezdődik az idén, ám a kormányzat által tervezetthez képest lassabban.

Ami a monetáris politika dilemmáját illeti, az OECD az erőteljes hazai kereslettel jellemzett gazdasági környezetben - és tekintettel az MNB 300 bázispontos kamatmérséklésére - , kérdésesnek tartja az inflációs célok tarthatóságát.

Objektív alapokon nyugvó pénzügyi konszolidációra van szükség, hogy az infláció és a versenyképességi célok közötti pénzpolitikai dilemmát enyhíteni lehessen - olvasható a jelentésben azzal a megjegyzéssel kiegészítve, hogy mivel a pénzügyi konszolidálás várhatóan lassú folyamat lesz, pénzügyi megszigorítások várhatók.

Az OECD azt jósolja, hogy a GDP valamivel a 3 százalék feletti ütemre lassul az idén és a nemzetközi fellendüléssel együtt gyorsulhat majd csak fel. Hangsúlyozza azonban a szervezet, hogy a fejlődési ütem gyorsulása " Magyarország nemzetközi versenyképessége helyreállításának", vagyis a mérsékelt béremelkedésnek és a versenyképesség erőteljes javulásának a függvénye. Ez a munkanélküliség bizonyos mértékű növekedésével jár.

Végezetül a jelentés készítői úgy értékelik, hogy amennyiben a béremelkedések és a közkiadások nem mérséklődnek a remélt ütemben, az ebből fakadó versenyképességi és egyensúlyi gondokat a pénzpolitika további szigorítással oldhatja fel, ami viszont megakaszthatja a törékeny növekedést.