A térségben csak Magyarországon nő a munkaerőköltség

A meredek béremelkedések hatására a magyar gazdaságban növekszik egyedül a térség országai közül az egységnyi termékértékre eső munkaerőköltség, és ez következményekkel fenyeget a külföldi működőtőke-befektetésekért folyó versenyben - közölte hétfőn kiadott heti térségi elemzésében a Citigroup.

A világ legnagyobb pénzügy szolgáltató csoportjának londoni befektetési részlege, a Schroder Salomon Smith Barney szerint a magyar kormány már a bérnövekedés lassulására utaló jelekről beszél, de "ezt összefüggéseibe kell helyezni".

A londoni elemzők szerint a reálbérnövekmény az év első két hónapjában éves összevetésben 15,4 százalék volt Magyarországon, vagyis még mindig jóval magasabb a tavalyi egész éves 12,2 százaléknál. A jelentés elismeri, hogy az év hátralévő részében, a nyilvánvaló pozitív bázishatások miatt lehetséges a reálbér-növekedés mérséklődése, a reálbérek azonban így is sokkal gyorsabban emelkednek a termelékenység javulási üteménél, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egységnyi termékértékre jutó munkaköltséget.

Az elemzés szerint mind a négy térségbeli éllovas EU-tagjelölt országban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban - hasonló ütemű, éves összevetésben 6-10 százalék körüli a gazdaság termelékenységének javulása, a Magyarországon kívüli másik három országban azonban sokkal lassabban nőnek a reálbérek. Ennek eredményeként a négy ország közül Magyarország az egyetlen, ahol emelkedik az egységnyi előállított termékérték munkaköltsége, a többi háromban folyamatosan csökken - áll a Citigroup londoni befektetési érdekeltségének heti elemzésében.

Az elemzés szerint az ebben az összehasonlításban kedvezőtlen magyar munkaköltség-mutató különösen akkor lesz befektetői vizsgálat tárgya, amikor a térségbeli országok elkezdenek versenyezni a privatizáció utáni közvetlen külföldi befektetésekért.

A Citigroup szerint emellett a magas bérnövekedés hatásainak a maastrichti inflációs és deficitkritériumok szempontjából is jelentősége van, mert ha a kormány 2007-et jelöli ki a valutauniós csatlakozás céldátumaként, akkor gyorsan kell lépnie, ha nem akar 2005-ben - a választások előtti évben - fájdalmas kiigazításba fogni. A jelentés szerint a 2008-2009-es euróövezeti csatlakozás politikailag reálisabbnak tűnik, mivel ez simább költségvetés-kiigazítási és dezinflációs időszakot tesz lehetővé.