Nyernek a kisvállalkozások az unióval

A magyar és az európai uniós kis- és középvállalkozások hasonlóak a tekintetben, hogy magas a vállalkozási aktivitásuk és versenykörnyezetben működnek, ám a magyar vállalkozások többnyire kisebb méretűek, mint uniós társaik. Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén arra is felhívta a figyelmet: a magyar cégeknek kisebb a jövedelemtermelésben, az exportban játszott szerepe is.

A helyettes államtitkár szerint a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) az uniós csatlakozás küszöbén gyengeségekkel és erősségekkel egyaránt rendelkeznek. Gyengeségeik között említette a technikai elmaradottságot, a tőkehiányt, valamint azt, hogy kevés információval rendelkeznek az uniós piac lehetőségeiről. Erősségeik közé tartozik, hogy a kkv-k többsége már legalább 5-10 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezik és nemzetközi összehasonlításban is magas kreativitás és innovációs képesség jellemzi őket. Ez bizakodásra adhat okot, hogy a csatlakozást követően megtalálják számításukat a megnyíló európai piacon.

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az európai uniós csatlakozás eltérően hat a különböző ágazatokra. Az építőiparban konjunktúra várható, a turizmusban is fellendülésre lehet számítani, ami a kézműiparban jelenthet keresletnövekedést. A gépiparban szintén a növekedés gyorsulása várható. Növekvő fogyasztási igényre lehet számítani az informatika területén és a különböző alapok megnyílásával fejlődik a közlekedési, szállítási infrastruktúra. Az agrárvállalkozásokat viszont ellentmondásos hatások érik majd, ezért kiszámítható támogatáspolitika kell, hogy növelje az agrárium termelési biztonságát.