Kormányhatározat a Postabank-privatizációról

A kormány döntött a Postabank Rt. privatizációja során érvényesítendő garanciális feltételekről. A kormányhatározat a Határozatok Tárának 32. számában olvasható. A privatizáció során a kockázatmegosztás aránya azeladó és a vevő között eltérő lesz attól függően, hogy már ismert vagy most még ismeretlen perfenyegetettségről van szó. A határozatból kiderül az is, ha a bank a privatizációt követően egyes nem stratégiai befektetéseket értékesít, az árfolyamnyereségen osztoznia kell az ÁPV Rt.-vel.

A folyamatban lévő, nem a szokásos üzletmenettel összefüggő perek esetében (ilyen lehet például a korábbi könyvvizsgálók elleni per), ha a Postabankot jogerős bírósági határozat fizetésre kötelezi, és a tényleges kifizetés kisebb, mint a Pb által az adott kockázatra a privatizációs tranzakció zárásának időpontjában megképzett céltartalék összege, úgy a differencia ötven százaléka az ÁPV Rt.-t illeti. Az ismert perfenyegetettségek esetében a terheket az ÁPV és a bank ötven-ötven százalékos arányban viseli akként, hogy a Postabank fizetési kötelezettsége összességében a kétmilliárd forintot nem haladhatja meg.

A Postabank magyar állammal 1998. december 30-án megkötött konszolidációs megállapodásának hatályát a kormányhatározat szerint a korábbi határozatlan időről 2003. december 31-re módosítják. Ha a bank ettől az időponttól számítva öt éven belül értékesíti a konszolidációs megállapodással érintett olyan nem stratégiai befektetését, amelyre több mint ötszázmillió forint értékvesztést mutatott ki, az árfolyamnyereség (az értékesítési ár és az értékvesztéssel csökkentett bekerülési érték) 75 százaléka az ÁPV Rt.-t illeti. Öt éven túli értékesítés esetén az árfolyamnyereségen az eladó és a bank 50-50 százalékos arányban osztozik.