Csökken a vásárlóerő, nő a munkanélküliség Hollandiában

Hollandiában jövőre tovább csökken a vásárlóerő, ugyanakkor a munkanélküliség miatti gondok súlyosbodnak. A költségvetési hiányküszöböt tavaly átlépő holland gazdaság a jelek szerint nehezen tud magához térni ki.

A központi tervezéssel foglalkozó szervezet (CPB) 1,5 százalékról 1,25 százalékra csökkentette a holland gazdaság idei és 2005-ös gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseit. Az előrejelzés aggodalomra adott okot, hiszen Gerrit Zalm pénzügyminiszter a holland költségvetés további zsugorítását kezdeményezheti.

A holland kormány gazdasági tanácsadó intézeteként tevékenykedő CPB úgy becsüli, hogy a költségvetési hiány az idén 3 százalékra csökken -még ez is túl sok, hiszen a stabilitási és növekedési paktum előírásai három százalék alatti értéket követelnek.

Hollandia kínos helyzetbe került, amikor - azután, hogy keményen bírálta a költségvetési hiányküszöböt ismételten meghaladó Németországot és Franciaországot - kénytelen volt saját költségvetési problémáival szembesülni. A földgáz eladásából származó, a magas piaci ár miatt több százmillió eurós holland többletjövedelem elszáll: a folyamatosan gyenge gazdasági növekedési adatok miatt megcsappanó jövedelemadót pótolja.

A stagnáló gazdasági fejlődés a munkanélküliség növekedését is kiváltja: a munkanélküliek száma az idén várhatóan eléri az 520 ezret, ez ötezerrel több a korábbi becsléseknél. Szakemberek 2005-re 565 ezer munkanélkülit prognosztizálnak. A holland lakosság minden rétege veszít vásárlóerejéből: az alkalmazottak egy százalékot, a nyugdíjasok 1,5 százalékot, míg a társadalombiztosítás reálértéke 2 százalékkal csappan meg idén. A CPB ugyanakkor 2005-re 2,7 százalékos költségvetési hiányküszöböt jósol, így jövőre várhatóan már nem kell takarékoskodni Hollandiában.