Csehország vonzóbb befektetési célpont Magyarországnál
A dán kormányok azzal tették vonzóbbá az egyébként is igen fejlett infrastrukturális és intézményi környezetet, hogy erőteljesen ösztönözték a magánvállalkozást és a versenyt, és olyan szerkezeti reformokat léptettek életbe, amelyek liberalizálták és rendkívül rugalmassá tették a helyi munkaerőpiacot. Az euróövezeti strukturális reformok stagnálását jelzi ugyanakkor, hogy az első tízbe nem került be a három legnagyobb valutauniós tagállam, Németország (14.), Franciaország (13.) és Olaszország (27.). Ez utóbbi két hellyel még a 25. helyezett Magyarországtól is elmaradt.
Magyarország az idén kezdődő ötéves előrejelzési időszakra 7,36 pontot kapott a londoni elemzőktől a 2000-2004-es listán megszerzett 6,74 pont után; a 0,62 pontos emelkedés két helyet javított a magyar gazdaság rangsorolásán. A kelet-európai EU-térségben azonban - az előző listával ellentétben - most már nem Magyarország, hanem a 24. helyre sorolt Cseh Köztársaság áll a legjobb helyen, 7,45 ponttal. Csehország 0,73 pontot javított üzleti környezeti osztályzatán, és ezzel a korábbi, 2000-2004-es időszakban elfoglalt 29. helyéről öt helyet léphetett előre. Lengyelország az új listán a 29-ik, Szlovákia a 30-ik helyre került 7,30, illetve 7,28 ponttal. A két ország egyaránt három hellyel került előbbre.