Az Európai Unió nyolc új közép-kelet-európai tagországában az idén átlagosan évi 4 százalék alá mérséklődik a gazdasági növekedés üteme, és jövőre sem várható látványos javulás - állítja csütörtökön közzétett elemzésében a bécsi WIIW nemzetközi gazdasági összehasonlító tanulmányokat végző intézet.
Ennek ellenére a következő néhány évben folytatódik az új tagországoknak a régiekhez való felzárkózása, az új tagállamok növekedése a jövőben is két százalékponttal haladja majd meg a régiekét.
Az intézet megállapításai szerint a tavalyi év átlagosan 5,1 százalékos gazdasági növekedése az idei év első hónapjaiban lelassult a nyolc új tagországban. Elsősorban a Lengyelországban bekövetkezett romlás miatt mérséklődik az idén a nyolc tagországban a növekedés, átlagosan 2,5 százalékponttal 3,3 százalékra. Az ok az WIIW szakértői szerint a beruházások érzékelhető lassulása.
Magyarországon és Szlovákiában is lassult a hazai össztermék (GDP)növekedési üteme, míg Csehországban és Szlovéniában nagyjából változatlan maradt.
A bérköltségek a legtöbb új tagországban emelkedtek a csatlakozás után, gyengítve versenyképességüket. Az infláció - a belépést közvetlenül megelőző átmeneti emelkedés után - stabilizálódott. Az drágulás mindenütt csökkenő tendenciát mutat, sőt néhol alacsonyabbak az árak, mint Ausztriában.
Az új tagországok valutái felértékelődtek a belépés óta, ami a WIIW szakértői szerint az egyik oka a gazdasági növekedés lassulásának. Mindamellett exportjuk néhány éve folyamatosan emelkedik, ennélfogva igen kedvezően alakulnak a kereskedelmi mérlegek. Magyarországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának többlete keletkezett az EU-val folytatott kereskedelemben.