Magasabb infláció az EU-ban

Belső inflációs nyomás nincs, de a növekvő energiaárak miatt lehetséges, hogy a tizenkét havi infláció az idén már nem kerül a legföljebb 2 százalékos cél alá, vélték az Európai Központi Bank (EKB) elemzői a bank csütörtökön kiadott havi jelentésében.

"Mindent egybevetve a gazdasági növekedés kockázatai erősebbek az előrejelzések negatív oldalán a magas olajárak, az euróövezeti bizalomhiány és a külső, globális bizonytalanságok miatt", írták az elemzők.

Az euróövezetben júniusban 2,1 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció a májusi 1,9 százalékról, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint.

Korábban csütörtökön az EKB fő közgazdásza, Ottmar Issing úgy nyilatkozott, hogy június óta rosszabbodtak az inflációs kilátások. Habár ő is elismerte, hogy ennek csakis külső okai vannak - az energiaárak -, amelyekre a belső pénzügypolitika hatástalan, nyilatkozatával mégis kizárta, hogy az EKB csökkentené rekord alacsony irányadó kamatminimumát, amely 2003. június óta változatlanul 2 százalékos.

Jövőre persze továbbra is van esély, hogy a tizenkét havi infláció 2 százalék alá csökken, de az olajár bizonytalansága miatt pontosabbat nem lehet jósolni, mondta Issing. Az EKB júniusban 1,1-1,7 százalékra csökkentette idei euróövezeti GDP-növekedési előrejelzését a korábbi 1,3-1,9 százalékról. Jövőre 1,5-2,5 százalékra számít.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek a hét eleji brüsszeli értekezletükön erre az évre 1,3 százalékra csökkentették a GDP-növekedési várakozásukat a korábbi 1,6 százalékról. Az euróövezeti országok GDP-je átlagosan 2,0 százalékkal nőtt tavaly, a 2003-as 0,5 százalékos ütem után. 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt az átlagos GDP-növekedés az euróövezetben.