16 százalékkal nőtt a kínai ipari termelés

A kínai ipar termelésének értéke augusztusban 16 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly augusztusban, jelentették a kínai statisztikai hivatalban szerdán.

A korábbi beruházási felfutás okozta többletkapacitás, a szűkülő profitrés és a kormányzati hitelkorlátozás egyes ágazatokban visszafogta a növekedést, de a nagy export és a gyorsan fejlődő hazai fogyasztás gondoskodott róla, hogy a kínai ipar, az átlag szintjén, egészében tartsa bővülésének eddigi ütemét. A kínai ipar az idén, március kivételével, minden hónapban 16-17 százalék között növelte kibocsátását az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly decemberben 14,4 százalékos növekedést mértek. Tavaly egész évben átlagosan 16,7 százalékkal, 2003-ban 17 százalékkal növekedett a kibocsátás.

A kínai vállalatok profitja az első félévben átlagosan 19,1 százalékkal nőtt a tavalyi első félévhez képest, 626,6 milliárd jüanra. Az ütem ugyan gyorsult az első öthavi 15,8 százalékhoz képest, de messze elmaradt a tavalyi, átlagosan 38 százalékos többlettől. Idén elsősorban az olajipari vállalatok teljesítettek jól, de a feldolgozóiparban, különösen a járműiparban a profitok már csökkentek.

Kínában 38 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetésre került sor az első nyolc hónapban, ez 3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Hivatalos adatok szerint augusztusban 4,9 milliárd dollár működőtőkét fektettek be külföldiek, 6 százalékkal kevesebbet, mint tavaly augusztusban.

A már szerződött, de még megvalósításra váró külföldi beruházások értéke 112,7 milliárd dollár volt az idei első nyolc hónapban, ez 20,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly a közvetlen külföldi befektetések 14 százalékkal rekord szintre, 61 milliárd dollárra bővültek Kínában.

Kína külkereskedelmi többlete 10 milliárd dollár volt augusztusban, jelentették a kínai kereskedelmi minisztériumban hétfőn. A többlet ennél nagyobb csak júliusban - 10,4 milliárd dollár -, illetve tavaly decemberben volt - 11,1 milliárd dollár -, a tavaly decemberi az eddigi rekord a statisztika történetében.

Szerdától az EU felszabadítja a kikötőkben veszteglő, közel 80 millió kínai textiltermék forgalmát, így azok eljuthatnak a kereskedőkhöz.

Augusztusban megugrott ugyan a kínai import, 23,4 százalékkal volt több a tavaly augusztusinál, de a kivitel még sokkal gyorsabban nőtt, az egy évvel korábbihoz képest 32,1 százalékkal. Elemzők szerint továbbra is nagy többletekre lehet számítani, mivel a kínai ipar mindinkább kiváltja az importot a legdrágább beruházási javakból, például acélból vagy áramtermelő berendezésekből.

A világpiaci nyersanyagárak szempontjából azonban lényeges, hogy tovább csökkent a kínai olajimport: augusztusban 8,76 millió tonna, azaz napi átlagban 2,06 millió hordó volt, nyolc hónapja a legkevesebb, napi 550 ezer hordóval kevesebb, mint júliusban, és 6,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly augusztusban.

Az első nyolc hónapban a kínai kőolajimport 83,12 millió tonna (napi 2,5 millió hordó) volt, 3,9 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Tavaly egész évben még 35 százalékkal nőtt a kínai olajbehozatal, hozzájárulva a világpiaci dráguláshoz. Kína teljes olajfelhasználása az idén várhatóan 3,4 százakkal nő a gazdasági növekedés várt lassulása közepette, a tavalyi, 15,3 százalékos többlet után, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.

A kínai olajtermékimport augusztusban 11,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, az első nyolc hónapban 19,1 százalékkal maradt el a tavalyi első nyolchavitól.