Biogazdaság és szélerőműpark épül Hárskúton
Az igazgató elmondta, hogy megállapodtak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel őshonos magyar kecske génbank létrehozására. Megjegyezte: az ökofarmon bemutató jelleggel tartanak majd szürke marhákat, rackajuhokat és mangalica disznókat is. Radzik Károly szerint a jövő évi terveik közt szerepel egy oktatási és kutatási központ létesítése is, ahol biogazdálkodásra tanítanák a gazdálkodókat. Megjegyezte: a projekt része olyan lakóépületek felhúzása is a bioparkban, amelyek kizárólag megújuló energiával működnek majd. Az igazgató ismertetése szerint az oktató-kutató központ és a biogazdaság létrehozására körülbelül 800 millió forintot fordítanak.
A projekt legnagyobb beruházása a mintegy 30 toronyból álló szélerőmű-park létrehozása a hárskúti fennsíkon, 13 milliárd forintos költséggel - hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: rendelkeznek már a jogerős környezetvédelmi engedéllyel, jövőre megkezdik a tornyok alapozását és felállítását, s a 2006. év végén működni fognak a szélkerekek. Hegyi Gyula, európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: a 21. században valójában csak az az ország lehet szuverén, amelyik el tudja látni magát energiával. Hegyi Gyula szerint "a megújuló energia hasznosítása azért is a jövő útja, mert lehetőséget nyújt a leválásra a nagy multinacionális cégek egyre fokozódó tőkekoncentrációjáról. Erre jó példa szerinte, hogy Dániában már 400 ezer ember résztulajdonos - szövetkezetek, önkormányzati vállalkozások révén - a szélenergia-rendszerekben.