Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ennek megfelelően, a hitelezés bővülésének lassítása végett, egyszersmind a devizakötelezettségekkel szembeni kötelező, minimális tartalékolási arányt 35 százalékra emelte 30 százalékról.
A két döntés jelzi, hogy a román központi bank továbbra is két malomkő között őrlődik. Egyfelől útját igyekszik állni a spekulációs tőke beáramlásának azóta, hogy fokozatosan felszabadítják a lejben jegyzett papírok kereskedelmét a külföldiek számára.
A beáramlés drágítja a lejt, amit a bank viszonylag alacsony kamattal ellensúlyoz, az viszont - másfelől - növeli a likviditást, ami inflációs hatású, és ezt akarják visszafogni a tartalékolás növelésével.
Szerdán a bankban megismételték, hogy az infláció decemberben kissé meg fogja haladni a tizenkét hónapra 6,5-8,5 százalékos célsáv felső határát. Novemberben a tizenkét havi infláció 8,7 százalékra gyorsult az októberi 8,1 százalékról, ami a rendszerváltás óta a legalacsonyabb volt.
Románia tavasszal állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy az inflációt idén 7,0-7,5 százalékra, jövőre 6,0-6,5 százalékra mérséklik. Románia 2-3 százalékra kívánja csökkenteni az inflációt 2007-ig, amikor a várakozásai szerint csatlakozik az Európai Unióhoz, majd 2010-2012-ben akar csatlakozni az ERM-II árfolyam-mechanizmushoz, és 2012-14-ben az euróövezethez.
A román GDP 2003-ban 4,9 százalékkal bővült, akkor az első negyedévben 4,4 százalékos volt az ütem. A kormány idei várakozása 5,5 százalék.
Business Talks '24
Üzleti konferencia