Nem várnak kamatemelést az Európai Központi Banktól

A decemberi kamatemelést követően elemzők nem várnak újabbat az Európai Központi Bank idei első, csütörtökön esedékes ülésén. Először márciusban valószínűsítenek újabb kamatlépést.

Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly december 1-i kamatértekezletén a várakozásnak megfelelően negyed százalékponttal 2,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan volt a decemberi szigorításig.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke októberben még úgy nyilatkozott, hogy nem kielégítő az euróövezet gazdasági növekedése, pedig a történelmileg alacsony kamatok támogatják azt. Novemberben azután máshová került a hangsúly: az EKB vezetői aggódni kezdtek az energia- és nyersanyagárak ösztönözte infláció tartóssága miatt, különösen, hogy ehhez belső ösztönzés is társulni látszik: az euróövezeti pénzellátás növekedése tavaly év közepe óta gyorsul, tizenkét havi összehasonlításban 8 százalék körül állandósult, jóllehet a bank tűrésküszöbe csak 4,5 százalékos tizenkét hónapra. A gazdaság visszaesésének időszakában az EKB ezt az - alapokmánya szerint élenjáróan fontos - riadószámot hangsúlyozottan nem vette komolyan, most azonban ennek is nagy szerepe volt a szigorításban.

Az utóbbi hetekben az EKB vezetői, bankároktól szokatlan módon szinte konkrétan előre jelezték a szigorítás mértékét és időpontját, így ahhoz nem férhetett kétség. A piac így inkább arra figyel most már, hogy az EKB ciklust csinál-e az emelésből, vagy belátható időre csak egyszeri fékezés volt-e a december eleji döntés. Az EKB vezetői az elmúlt hetekben inkább az utóbbit valószínűsítették.

A mértékadó piacelemzők ennek ellenére vészjósló képet festettek az utóbbi hetekben: a Moody's azt jósolja, hogy az EKB a következő 12 hónapban negyedévenként negyed-negyed százalékpontos kamatemelésekkel fogja normalizálni pénzügypolitikáját. A JP Morgan nemzetközi befektetési csoport szerint az idei év első negyedének végére 2,5 százalék lesz az EKB alapkamata. A JP Morgan szerint az EKB itt sem áll meg: júniusra 2,75, szeptemberre már 3,00 százalékos lesz az euróövezeti alapkamat.

A decemberi kamatemelést előzetesen a gazdaság minden résztvevője elítélte, a szakszervezetek és a vállalatok éppúgy, mint a kormányok, figyelmeztetve, hogy a szigorítás derékba törheti az igen bizonytalan fellendülést. Az euróövezetben a fogyasztói bizalom és kereslet továbbra is harmatgyenge az olcsó hitel dacára, a GDP valamelyest gyorsuló növekedését kizárólag a termelő-beruházások támogatják: éppen ezektől veheti el a kedvet a hitel drágítása. Az OECD legfrissebb figyelmeztetése szerint az EKB-nak legalább 2006 szeptemberig-októberig változatlanul kellett volna hagynia az alapkamatát.

Korábban a legtöbb elemző a tavalyi évre csökkenő inflációt valószínűsített az euróövezet számára, 1,7 százalékos tizenkét havi ütem felé, de az energia drágulása miatt ez nem igazolódhatott. Most megint csökkenést jósolnak jövőre, 2,1 százalék felé, de a magánflációban már 2 százalékot meghaladó előrejelzések is vannak 2007-re vonatkozóan.

Az euróövezetben decemberben átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2004. decemberben, közölték előzetes becslésként. A részletes jelentés január 17-én várható.

Az euróövezetben a tavalyi harmadik negyedévben 0,6 százalékos volt a gazdasági növekedés a második negyedhez képest, és a GDP 1,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az euróövezeti GDP-növekedés összetevői közül a lakossági fogyasztás továbbra is gyenge volt: a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedhez képest és 1,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.

A növekedést elsősorban a termelő-beruházások erősen gyorsuló növekedése támogatta: a bővülés üteme az előző negyedhez képest 1,6 százalékra gyorsult a második negyedévi 0,8 százalékról, illetve az egy évvel korábbihoz viszonyítva a többlet 3,2 százalékos volt a második negyedévi 1,9 százalékos gyarapodás után.

A tavalyi 2. negyedévben az euróövezeti GDP átlagosan 0,4 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest, és 1,2 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi 2. negyedévben. Az első negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékos volt a GDP-növekedés a tavalyelőtti utolsó negyedhez képest, és 1,2 százalékos a tavalyelőtti első negyedhez képest, a legfrissebb hivatalos adatmódosítások szerint.

Az euróövezeti országok GDP-je átlagosan 2,1 százalékkal nőtt 2004-ben, a 2003-as 0,5 százalékos ütem után. 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt az átlagos GDP-növekedés az euróövezetben.

Az EKB az euróövezet megalakulásakor, 1999. januárban 3 százalékos irányadó kamattal kezdett, majd az év közben lement 2,75 százalékra. Az emelést 1999. novemberben kezdte, és hét ütemben érte el a 2000. október 5-én beállított 4,75 százalékos csúcsot, amelyen 2001. májusig nem változtatott.

2001. május 10-én negyed százalékponttal, augusztus 30-án újabb negyed százalékponttal, majd a 2001. szeptemberi amerikai terrortámadások után, a nagy központi bankok egyeztetett akciójában szeptember 17-én fél százalékponttal 3,75 százalékra mérsékelte a kamatminimumát. Még 2001-ben, november elején újabb fél százalékpontos csökkentés volt, 3,25 százalékra.

A következő mérséklés 2002. december 5-én következett, fél százalékponttal 2,75 százalékra. Ezt követte, az iraki háború miatt, a 2003. márciusi enyhítés, 2,50 százalékra, majd a 2003. második negyedévéről megjelent, stagnálásról szóló GDP-adatok után a 2003. júniusi, fél százalékpontos csökkentés, 2,00 százalékra.