18 százalékos lengyel munkanélküliség

Lengyelországban februárban 18,0 százalékos volt a munkanélküliség, ugyanakkora, mint januárban, közölték a lengyel statisztikai hivatalban csütörtökön. Februárban átlagosan 2 865 900 volt az állástalanok száma, nyolcszázzal kevesebb, mint januárban. Tavaly februárban 19,4 százalékos volt az arány, 3 094 500 állástalannal. Lengyelországban fokozatosan csökken a munkanélküliség a 2003. februári, 20,7 százalékos csúcsról, de továbbra is messze a legnagyobb az EU-ban.

Közben a kiskereskedelmi forgalom 10,2 százalékkal volt nagyobb februárban a januári, 8,6 százalékos többlet után, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva, közölték szintén csütörtökön. Az előző hónaphoz képest 3 százalékkal csökkent a forgalom a januári, 26,3 százalékos visszaesés után. Az utóbbi évek leggyengébb árucsoportjában már második hónapja volt éves növekedés, februárban a forgalom 11,9 százalékkal volt nagyobb az egy évvel azelőttinél. A változatlan munkanélküliség és a kiskereskedelmi forgalom vártnál nagyobb tizenkét havi növekedése arra vall, hogy az idén esetleg a lakossági fogyasztás is beállhat a gazdasági növekedés táplálóinak sorába, habár bizonyára csak a sor végén kullogva. A nagyobb keresletet a növekvő bérkiáramlás is támogatja, azonban a vásárlási kedv még mindig szerényebb, semhogy inflációs hatása lenne. Mindezekből az elemzők arra következtetnek, hogy erősödni fog a kamatcsökkentési várakozás, jóllehet most március végére még nem jósolnak újabb enyhítést, a zloty bizonytalankodása miatt.

Lengyelországban februárban nem változtak a fogyasztói árak az átlag szintjén, és 0,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Januárban 0,2 százalékos havi és 0,6 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Lengyelországban. A januári tizenkét havi adatot szerdán módosították lefelé az eredetileg közölt 0,7 százalékról. Lengyelországban a gazdasági növekedés tavaly lassult - az év végi javulás ellenére is csak 3,2 százalékos volt a 2004-es 5,3 százalékos és a 2003-as 3,8 százalékos ütem után -, és a lakossági kereslet is sokkal kevésbé nőtt, mint 2004-ben. Így az infláció, tizenkét hónapra számolva, már decemberben 0,7 százalékra, rekord alacsonyra csökkent a novemberi 1,0 százalékról, messze elmaradva a központi bank év végére 2,5 százalékos, plusz-mínusz egy százalékpontos tűrésű céljától, és januárban is a legalacsonyabb volt az egész EU-ban, részben az erős zlotynak köszönhetően.

A továbbra is várhatóan viszonylag mérsékelt gazdasági növekedésre számítva - a lengyel költségvetés idei tervezete 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, 2007-re 4,6 százalékos, 2008-ra 5,0 százalékos GDP-bővülést várnak - a Lengyel Nemzeti Bank azt jósolja, hogy az infláció a jövő év, 2007 elejéig a tizenkét hónapra 1,5 százalék alatt marad, és csak 2008 elején várható, hogy visszaemelkedik a bank 2,5 százalékos célja közelébe.

Erre tekintettel a Lengyel Nemzeti Bank politikája az utóbbi időben igen enyhe: január végén és február végén negyed-negyed százalékponttal rekord alacsonyra, 4,0 százalékra csökkentette alapkamatát. Előzőleg utoljára tavaly augusztusban volt csökkentés. Tavaly, az augusztusival együtt, összesen 2 százalékpontos csökkentés volt, a gazdaság élénkítése céljából. A központi bank a legutóbbi csökkentési ciklust 2002-ben kezdte, 19 százalékos csúcsról indulva. A 2004-es átmeneti megszakítás - emelés - után bank a gazdasági teljesítmény gyenge alakulása miatt folytatta a kamatcsökkentést.

Ennek ellenére nagy a feszültség a kormány és a bank között, mert az őszi választások után alakult, konzervatív lengyel kormány a lengyel érdekek elárulásával vádolja a központi bankot abban a vitában, hogy engedélyezzék-e az UniCredito-HVB egyesülés lengyelországi részét - amit a kormány ellenez -, és a kabinet módokat keres a központi bank függetlenségének korlátozására, amit a bank vezetése és az Európai Bizottság is felháborítónak és alkotmányellenesnek tart.