Kellemes meglepetés: csökkent a fizmérleg-hiány

A folyó fizetési mérleg hiánya 2005. negyedik negyedévében 1,486 milliárd euró volt, a szezonális hatásoktól megtisztítva a hiány a kiigazítatlan adathoz hasonlóan kisebb a harmadik negyedévi értékhez képest, értéke így 1,490 milliárd euró - közölte az MNB, s egyúttal módosította a második és harmadik negyedéves adatokat. A négy negyedév összesített folyó fizetési mérleghiánya 6,405 milliárd euróra rúg, szemben az egy évvel korábbi, 6,976 milliárdos deficittel. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők átlagosan 1,7 milliárdos IV. negyedévi, illetve 7 milliárd eurós éves adatra számítottak. A folyó fizetési mérleg hiányának előző negyedévhez képest bekövetkezett csökkenéséhez a reálgazdasági tranzakciók és a transzfermérleg egyenlegének javulása egyaránt hozzájárult. A jövedelmek és a folyó transzferek kiadási többlete a negyedik negyedévben 1,237 milliárd euró, a szezonális hatásoktól megtisztítva 1,300 milliárd euró volt. Az előző negyedévhez képest a hiány kisebb a folyótranszferek nagyobb bevételeinek köszönhetően.

A jegybank közölte: bár a négy negyedéves adat már rendelkezésre áll, ezt azonban a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek becsült jellege miatt az MNB nem tekinti éves adatnak. A 2005-ös éves fizetési mérleg adatokat a publikációs rendnek megfelelően 2006 szeptemberében teszi közzé az MNB. A negyedéves adatok alapján 2005. negyedik negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 1,206 milliárd euró hiányt mutatott, ami a szezonális hatások kiszűrésével számított adatok alapján 1,271 milliárd euró, a GDP 6 százaléka volt. Forintban számítva a negyedik negyedéves nettó finanszírozási képesség értéke - 304 milliárd forint. A folyó fizetési mérleg és tőkemérleg egyenlegéből adódó úgynevezett felülről számított nettó külső finanszírozási igény csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó úgynevezett alulról számított külső finanszírozási igény, amely a külkereskedelmi statisztika elszámolási hibáját nem tartalmazza hasonlóan az előző negyedévhez a GDP 9 százalékát tette ki.

2005. IV. negyedévben a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege 2,977 milliárd euró beáramlást mutatott. Az újrabefektetett jövedelmekkel együtt a részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetések értéke a magyar befektetők 147 millió euró külföldre irányuló tőkebefektetése, és a külföldi befektetők 3,514 milliárd euró Magyarországra történő tőkebefektetésének eredményeként alakult ki. A befektetésekből 2 milliárd euró volt a privatizációs bevétel, ebből a Budapest Airport privatizációja 1,847 milliárdot (464 milliárd forintot), az Antenna Hungária privatizációja pedig 182 millió eurót tett ki. A tulajdonviszonyt megtestesítő portfólió befektetéseknél jelentkező nettó forgalom 390 millió euró forráskiáramlást mutatott.

2005. december végén a jegybanki tartalékok értéke 15,7 milliárd euró volt. A nemzetgazdaság bruttó adósságállománya 1,5 milliárd euróval volt nagyobb az előző negyedév végén mért értéknél. A közvetlen tőkebefektetéseken belül elszámolt egyéb tőkével a bruttó adósságállomány 1,1 milliárd euróval nőtt a negyedik negyedévben. A nettó külföldi adósság 0,2 milliárd eurós növekedést mutatott, míg közvetlen tőkebefektetéseken belül elszámolt egyéb tőkével együtt számítva 0,6 milliárd euró volt a csökkenés. A külföldiek tulajdonában lévő, forintban denominált államkötvények állománya 2005. december végén 10,2 milliárd euro volt, 0,3 milliárd euróval alacsonyabb az előző negyedév végén mért adatnál.