Maradt a kamat

MTI
2006.04.24. 15:16

A Monetáris Tanács változatlanul 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a testület hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A 6 százalékos alapkamat 2005. szeptember 20-a óta van érvényben.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a korábbi hónapokhoz képest 2006 első negyedévében egymással ellentétes hatású változások történtek az inflációs kilátásokat meghatározó folyamatokban. A testület az MNB honlapján tudatta: az infláció várható alakulását kedvezően befolyásolja az inflációs várakozások mérséklődése és a piaci szolgáltatások inflációjának határozott csökkenése.

A tanács szerint ezzel ellentétes hatást fejthet ki a forint árfolyamának a korábbinál gyengébb szintje és az importált infláció emelkedése. A forint árfolyamának március elején bekövetkezett gyengülése - ha a gyengébb szintje tartósan fennmarad - a monetáris politika számára belátható horizonton számottevő inflációs nyomással járhat. A magasabb infláció felé mutató kockázatokat erősíti a nemzetközi piacokon az olajárak újabb növekedése is.

Másfelől viszont a márciusi inflációs adatok megerősítik azt a hosszú távú kilátások szempontjából is kedvező tendenciát, mely a piaci szolgáltatások inflációjának csökkenésével az idei év elején indult meg. A Monetáris Tanács e folyamat tartósságát illetően alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy a gazdasági szereplők a munkapiacon is alkalmazkodjanak az alacsony inflációs kilátásokhoz.

Összességében a Monetáris Tanács úgy ítélte meg, hogy a korábbiakhoz képest felerősödtek a magasabb infláció irányába ható tényezők, ugyanakkor az ellentétes irányú makrogazdasági hatások miatt jelenleg nem indokolt a kamatszint változtatása. A monetáris döntéshozó testület fokozott figyelemmel kíséri az inflációra ható folyamatokat és készen áll megtenni azokat a lépéseket, melyek biztosítják az árstabilitás fenntartását.

A Monetáris Tanács a parlamenti választásokat követően ismét fontosnak tartja leszögezni, hogy a magyar gazdaságban az egyensúlyi kockázatoknak végső soron a költségvetés magas hiánya az oka. A megalakuló új kormány részéről elsősorban a költségvetési kiigazítás érdekében mihamarabb konkrét intézkedésekre van szükség. Az új kormány akkor tud leginkább hozzájárulni a magyar gazdaság hosszú távú stabil növekedéséhez, ha hiteles konvergenciaprogram végrehajtásával teremti meg a fenntartható fiskális pozíciót.