A Süddeutsche Zeitung strasbourg-i tudósítójának adott nyilatkozatában Günter Verheugen hangsúlyozta: az unió bővítésének költségei semmi esetre sem növekedhetnek. "Ha ezen az alapon (az Agenda 2000 nevű hétéves költségvetés keretén belül) nem tudunk egyetértésre jutni, akkor ez azt jelentené, hogy el kell halasztanunk a (bővítési) tervet".
Lengyelország hallani sem akar arról, hogy az új EU-tagok eleinte csak a törzsökös tagállamok termelőinek nyújtott szubvenciók 25 százalékát kapják. Mint a lengyel mezőgazdasági miniszter fogalmazott, ez másodosztályú EU-tagságot jelentene. Ha ez csakugyan bekövetkezne - fenyegetőzött Jerzy Kalinowski -, akkor Varsó vámot vetne ki az unióból érkező termékekre, hogy ezzel védje a lengyel parasztokat az előnyösebb helyzetben lévő nyugati versenytársaktól.
A német újságnak nyilatkozva Verheugen leszögezte: Varsó "elfelejtheti" a védővámokat, mivel azok bevezetése megtorpedózná az ország uniós felvételét. "Az unió magvát a közös belső piac képezi. Ha valaki vámokat léptet hatályba, akkor nem lehet lezárni a (csatlakozási) tárgyalásokat."
Ha Kalinowski álláspontja mégis felülkerekedne a lengyel kormányon belül, annak az lehetne a következménye, hogy Lengyelország 2013 előtt nem csatlakozhatna az EU-hoz - figyelmeztetett a német biztos.
Álláspontja szerint a szubvenciók nagyságánál tekintetbe kell venni a vásárlóerő terén mutatkozó különbséget is. "Egy euró mégiscsak más értékkel bír Bialystokban, mint Straubingban" - utalt Verheugen a lengyel és a német árszínvonal közötti eltérésre.
Ezen kívül a belépés napjától kezdve 100 százalékos szinten folyósított szubvenciók felborítanák a kelet-európai új EU-tagországokon belüli jövedelmi viszonyokat. Az nem lehet, hogy egy 35 hektáron gazdálkodó paraszt minden tevékenység nélkül többet keressen, mint egy egyetemi tanár - fejtegette Verheugen.