Hongkongtól északkeletre a Liencsiang folyó völgyében százezer munkás - nő, férfi, és gyermek - él régi számítógépek, és azokhoz tartozó perifériális egységek bontásából.
Hat nagy környezetvédő szervezet hétfőn nyilvánosságra hozott közös jelentése szerint ezekre a munkásokra is, a közvetlen természeti környezetre is nagy veszélyt jelent a kalapáccsal szétvert katódsugárcsövekben lévő nagy mennyiségű ólom, a nyomtatott áramkörök beolvasztásából, illetve a nyílt tűzre vetett kábelek műanyag-szigeteléséből felszabaduló többféle mérgező gáz, a visszanyerendő alapanyagok savakkal való tisztítása.
Az újrafelhasználáshoz kinyerendő alapanyagot már nem tartalmazó törmelék - a hulladék hulladéka - tonnaszám szóródik szét a szántóföldeken, kerül a Liencsiang folyóba és az öntözőcsatornákba - a térségben már minden természetes víz annyira elszennyeződött, hogy tartálykocsikban kell az ivóvizet odaszállítani.
A Greenpeace-Chine, a SCOPE, a Toxic Links, a Szilíciumvölgyből származó szennyeződés elleni egyesület, továbbá indiai és pakisztáni környezetvédők vizsgálódásai szerint pontosan ugyanez a helyzet számos indiai és pakisztáni hulladékfeldolgozó telepen.
A környezetvédők csalással vádolják az észak-amerikai elektronikai ipar vezetőit, akik az "elektronikai hulladékot" újrafelhasználhatónak minősítve törvényesen exportálják azt, holott - idézte a jelentést az AFP - ezekre az anyagokra sokkal inkább jellemző, hogy mérgezőek, mint az, hogy reciklálhatók.