A Matáv mostani ajánlata az első eset, amikor a többségi tulajdonosnak azért kellett nyilvános vételi ajánlatot tennie egy nyilvános társaság részvényeire, hogy újra élhessen szavazati jogaival - írta az ajánlat megtételekor a NAPI Gazdaság. A Matáv részvényesi jogait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete még tavaly decemberben függesztette fel, mivel a pénzügyi tárgyú törvényeket módosító törvény hatálybalépése után a Matáv úgy növelte már 25 százalék feletti befolyását a cégben, hogy figyelmen kívül hagyta a szigorúbbá vált take-over szabályozás előírásait.
A felügyeleti határozat válaszút elé állította a Matávot: szavazati jogai visszaszerzéséért vagy nyilvános ajánlatot tesz, vagy leszorítja befolyását az EPT-ben. A Matáv ezek után annyival csökkentette tulajdoni részesedését az ajánlat előtt, hogy akkor se kerüljön 90 százalék fölé az EPT-ben, ha minden külső részvényes felajánlja papírjait. Ha ugyanis a 90 százalék fölé csúszna, akkor a Matávnak a maradék részvényeket a saját tőkével megegyező értéken kellene megvásárolnia. Ez pedig az utolsó közgyűlés által is jóváhagyott mérleg szerint meghaladná a névérték 150 százalékát.