Vértes András, a GKI elnöke hangsúlyozta, hogy a dekonjunktúra nagyrészt a világgazdaság megtorpanása miatt következett be, ám szerepet játszott ebben a forint rendkívül erőteljes reálfelértékelődése is. Hozzátette, a fajlagos bérköltség-emelkedést is tekintetbe véve a sávszélesítés óta a versenyképesség romlása elérte a 20 százalékot. - Nem meglepő, hogy az export volumene tavaly az utolsó negyedévben csökkent és az év elején is várhatóan stagnálni fog - erősítette meg.
A prognózis szerint a GDP az idén 3,2 százalékkal nőhet. Az infláció a kutatók szerint a tavalyi 9,2 százalékról 5,7 százalékra csökken. A külkereskedelmi mérleg az év végén 5 milliárd euró, a folyó fizetési mérleg pedig 2,5 milliárd euró hiányt mutat. Az export 4 százalékkal, az import várhatóan 8 százalékkal haladja meg a tavalyit.
A kutatók csekély, mindössze 2-3 százalékos ipari teljesítménybővülésre és a beruházások 5 százalékos növekedésére számítanak. Az előrejelzés szerint az államháztartás konszolidált hiánya a GDP 3,5 százalékára nő 2002-ben a tavalyi 3,3 százalékról.
A GKI feltételezi, hogy 2002 közepén a világgazdaságban enyhe konjunkturális fellendülés kezdődik. Magyarországon az év egészében a kutatók a lassulás folytatódására és a második fél évben élénkülésre számolnak. Hozzáteszik azonban, hogy ennek kihasználását a forint erőteljes felértékelődése, a beruházások alacsony szintje és a gyors béremelkedés is nehezíti.