Vilmos
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Lejárt a kilakoltatási moratórium: tízezrek kerülhetnek utcára

000 453351293
2015.09.30. 12:14
A forintosítás és a végelszámolás sokak helyzetét enyhítette, de végső megoldást a hitelesek többségének nem jelentett, ideiglenes kihagyás után újra tízezrek képtelenek fizetni a hiteleiket. A kormány lépett, de a magáncsőd és az állami lakásfelvásárlás sem segít mindenkinek. A kilakoltatási moratórium lejárt, és bár úgy néz ki, hogy idén még nem rakják utcára az embereket, hosszabb távon tízezrek kerülhetnek bajba.

Akár tízezreket is kilakoltatás fenyegethet, szeptember közepén ugyanis lejárt a tavasszal meghosszabbított kilakoltatási moratórium, a kormány legújabb bedobott mentőövei pedig a nem fizető adósok töredékének segítenek.

A bajba jutott hitelesek egyelőre abban bízhatnak, hogy sikerül valahogy megegyezni a bankjukkal, illetve abban, hogy már nagyon közel van a december, amikor a márciusig tartó szokásos téli kilakoltatási moratórium életbe lép. A következő néhány őszi hónap pedig – amikor már nem védi őket moratórium – túl rövid ahhoz, hogy ügyük kilakoltatásig jusson. De hogy tavasszal mi lesz, azt még senki nem tudja.

Adósok, akiken nem segített semmi

A nagyobb lépések

Az első mentőcsomag, a 2011-es végtörlesztés, a magasabb jövedelműeknek jelentett igazán segítséget: összesen 169 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, ezt követően pedig 172 ezer 875-en léptek be az árfolyamgátba 2011-től és 2013 közepéig. Az idei nyár közepére pedig a forintosítást és a banki elszámoltatást is lezavarták, aminek az a következménye, hogy gyakorlatilag eltűntek a devizahitelek. A probléma viszont bár kevesebb embert érint, azért megmaradt.

Hiába dobták az utóbbi években egymás után a különböző mentőöveket a devizahiteleseknek, hiába csökkent töredékére a devizás szerződések száma, valójában sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát, sem a banki elszámoltatás nem húzta ki a gödörből azokat, akik a legmélyebben vannak. Miközben a nem fizető hitelállomány jelentősen csökkent, a devizahiteles állomány pedig a forintosítással gyakorlatilag eltűnt, újra növekedni kezdett a 90 napnál régebben lejárt hitelállomány.

 

A devizahitelek problémája tehát megszűnt, a devizahitelesek problémája azonban nem teljesen. 2011 elején 730 786 devizás szerződés volt az országban, idén nyárra, a forintosítás után mindössze 9621 maradt.

2014 végén viszont még mindig 182 ezer olyan adós volt, aki tartósan elmaradt a részletek fizetésével.

Pedig ekkora már csak 454 934 devizás szerződés maradt összesen a mentőcsomagok után. Az év véginél frissebb adatok ugyan első ránézésre biztatóbbak, az MNB szerint sajnos nem festenek igazán valós képet a helyzetről, az év végi szám ad jobb közelítést.

Ennek oka, hogy év közben az elszámolás hatására technikailag csökkent az állomány: a bankok ugyanis a késedelmes tartozással szemben számolták el a visszatérítést először, így törlesztés nélkül váltak teljesítővé az ügyfelek. A jegybank azonban úgy számol, hogy ennek csak egy kisebb része maradhatott fizetőképes.

 

Hogy még mindig nem mentettek meg mindenkit, azt a kormány is elismerte, tavasszal azt ígérték, hogy ki fognak dolgozni egy adósmentő megoldást azoknak, akiket még így is a lakásuk elvesztése fenyeget.

A nyáron ezért két intézkedés is megszületett:

  • kidolgozták a magáncsőd intézményét, ami szeptember elsején életbe is lépett,
  • 25 ezerről 35 ezerre emelték azoknak az ingatlanoknak a számát, amiket a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2016-ban és 2017-ben megvehet azoktól, akiket egyébként kilakoltatnának.

Csakhogy ezzel a két intézkedéssel sem zárható le teljesen a történet, az MNB szerint ezek legfeljebb 35 ezer embernek jelenthetnek megoldást:

  • a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bővítése 10 ezer
  • a magáncsőd 25 ezer embernek segíthet.
A kormány megoldásai tehát csak a probléma egy részét fogják tudni megoldani, több mint százezer adós marad, aki elvesztheti az otthonát.

Mivel sok múlik a bankokon is, nehéz megmondani, hogy pontosan hány ember ügye jut el konkrétan a kilakoltatásig, de az már most látszik, hogy az új mentőövek nem csak nem érintenek mindenkit, még a hatásuk is kisebb lehet a vártnál.

Nem akarnak csődbe menni

Múlt hét csütörtökig, tehát az első néhány hétben például mégegyetlen adós sem kezdeményezett magáncsőd-eljárást, ami elég meglepő lehet annak a tükrében, hogy szeptember közepétől az adósokat elvileg már a kilakoltatási moratórium sem védi.

A magáncsőd népszerűtlenségének oka az lehet, hogy a szabályozás elég szigorúra sikerült: az sem biztos például, hogy az eljárást végigcsináló hitelesek lakása megmarad-e egyáltalán, ráadásul olyan szigorú spórolást írnak elő, ami egy háromfős háztartásban - két szülő és egy gyerek esetén - fejenként havi 42 750 forintnyi kiadást tesz lehetővé.

A lakhatási ügyekkel foglalkozó civil szervezet, a Habitat for Humanity - amellett, hogy pozitív fejleménynek értékelte a magáncsőd bevezetését, azt kifogásolta, hogy a túl szűk feltételek miatt csak kevés érintett tud a programban részt venni.

Elképzelhető, hogy annyira kevesen fogják igénybe venni a magáncsődöt, hogy a kormány előbb-utóbb a magáncsőd megváltoztatására kényszerül majd

- mondta Átol Dóra, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa. Mások viszont nem voltak ennyire kritikusak a magáncsőddel kapcsolatban: az OTP szerint például a magáncsőd egyértelműen jó konstrukció, legfeljebb az adminisztrációs terhek csökkentését tartanák szükségesnek.

Bővül az Eszközkezelő

Az Eszközkezelő népszerűbb lehet a magáncsődnél, csakhogy ez még kevesebb embert érint, az összes bajba jutottnak kevesebb mint a tizedét. A rendelet alapján az Eszközkezelő alapvető feladata továbbra is az lesz, hogy a fizetésképtelenné váló adósoktól megvegye a lakást, majd pedig bérbe adja nekik. A rendelet lehetővé teszi azt is, hogy az adósok hat éven belül visszavásárolják a lakást. A korábbi szabályhoz képest viszont van egy pár változás:

  • míg korábban csak a gyerekes családok és a nyugdíjasok fordulhattak az Eszközkezelőhöz, mostantól minden háztartás előtt nyitva áll ez az opció, ha a háztartásban az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát, tehát 71 250 forintot.
  • Amíg korábban a legalább hat hónapos bérleti díj vagy közösköltség-tartozást felhalmozó háztartásoknak 12 hónapjuk volt arra, hogy összeszedjék magukat pénzügyileg, ez az időtartam most akár 36 hónap is lehet a megváltozott rendelet alapján.
  • Az is egy új szabály, hogy ha az indokolt, akkor az Eszközkezelő a bérlő költségére felújíthatja az ingatlant. Aki ilyen programban vesz részt, az nagyobb eséllyel kap közmunkát.
  • Az állam kevesebb pénzért veszi át a bankoktól az adósok ingatlanát. A jelzáloghitel-szerződésben megállapított ár 47 százalékát fizetik ki legfeljebb 9,4 millió forint értékű, budapesti, Budapest agglomerációjában, vagy megyei jogú városban lévő ingatlanért. Az ezeken kívül eső városokban lévő ingatlanokért az ár 43 százalékát fizetik ki, ha az ingatlan olcsóbb, mint 6,45 millió forint, és 29 százalékot a legfeljebb 4,35 forintos községi ingatlanokért.

A bankoknak sem igazán jó a kilakoltatás

Az a több mint százezer ember, akinek sem az Eszközkezelő, sem a magáncsőd nem segít, legfeljebb az önkormányzat, vagy a bankok jóindulatában bízhat. Illetve abban, hogy kilakoltatni egyelőre még nem fogják őket: hiába járt le a korábbi moratórium, decemberben kezdődik a szokásos téli kilakoltatási tilalom, többen bízhatnak abban, hogy a következő néhány hónap nem lesz elég arra, hogy mindenkit utcára rakjanak.

Arról nem is beszélve, hogy a bankok állítják, a kilakoltatáshoz ők is csak a legvégső esetben nyúlnak, nekik is jobb, ha valahogyan meg tudnak egyezni az ügyféllel. Több bankot is megkerestünk, cikkünk megjelenéséig a Raiffeisen, az OTP, az Erste, az Unicredit és az MKB válaszolt a kérdéseinkre. A Raiffeisennek 10 ezer 90 napnál régebb óta nem fizető ügyfele van, szerintük konkrét kilakoltatásokig idén valószínűleg már nem jutnak el a problémás ügyek.

Az OTP szerint ritka, hogy az iparágban végrehajtási eljárásokat kezdeményeznek: „10-ből csak 1-2 esetben áll banki hiteltartozás a végrehajtás mögött, az ilyen ügyek többsége közüzemi tartozásból, parkolási bírságból adódik. Az elárverezett ingatlanok töredékéből kell kilakoltatni a korábbi lakókat, az OTP 2008 és 2014 között például összesen 12 esetben kezdeményezett kilakoltatást” – írták.

Mi lehet a megoldás?

Úgy tűnik tehát, hogy mindenkinek tiszta, hogy hosszú távon nincs megoldva a probléma. Amikor a jegybanknál érdeklődtünk, azt írták, az MNB-ben jelenleg is elemzik a nemteljesítő jelzáloghitelekről szóló adatokat, amiket a nyár során gyűjtöttek be, és vizsgálják a nemzetközi példákat, hogy miként lehetne megoldani a helyzetet.

A készülő megoldásról az MNB-nél annyit árultak el, hogy oda kell majd arra figyelni, hogy a beavatkozás miatt ne számíthassanak arra, akik egyébként rendesen fizetik a hiteleiket, hogy a kormány amúgy is megmenti őket, ha nem fizetnek.

Ezt banki forrásaink is fontosnak tartják. A különböző kormányzati intézkedések szerintük nagy tanulsága, hogy

segítséget csak a valóban együttműködő adósok számára szabad nyújtani,

hiszen az automatikusan járó kedvezmények a fizetési morált jelentős mértékben rontják. „A következő időszak egyik fontos feladata a pénzügyi tudatosság további erősítése” – mondta a Raiffeisen.

Többen azonban állítják, hogy ennek a rétegnek a problémája már túlmutat az adósmentés kérdésén. A Habitat például szociálisan célzott, központi adósságrendezési szolgáltatást és érdemi mértékű lakhatási támogatást, valamint bérlakásrendszert sürget.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!