Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Tovább drágulnak a lakások az MNB szerint

2018.05.12. 08:24

13,8 százalékkal nőttek a lakásárak 2017-ben, és a jegybank frissen publikált Lakáspiaci Jelentéséből az is kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank az ingatlanárak további 11 százalékos növekedésére számít 2018-ban.

A jelentés alapján viszont a piac túlhevülésétől továbbra sem kell igazán tartani, országosan a lakásárak még a gazdasági alapok által indokolt szinten vannak. A budapesti ingatlanpiac viszont ilyen szempontból már kicsit necces kezd lenni, ezért a jegybank erre külön figyel (az ingatlanbuborék kialakulásának realitásáról ebben a cikkben írtunk részletesebben). Az ábrán az látszik, hogy a jegybank által indokoltnak tartott szinthez képest hol tartanak az árak az egyes régióban.

01.png

Az országon belül nagyjából 2013 vége óta szétvált az áremelkedés tempója: Budapesten nőttek a legmeredekebben az árak, ezt követték a vidéki városok, majd a községek. Tavaly viszont a községek is elkezdtek felzárkózni áremelkedésben, 17,9 százalékkal mentek feljebb az árak, miközben Budapesten csak 13,3 százalékos, a városokban pedig 12,2 százalékos volt az emelkedés.

Bár Északkelet-Magyarország árakban még mindig nem érte utol a válság előtti szintet, Budapest 60 százalékkal, a nyugati határ menti megyék pedig 32,5 százalékkal drágultak átlagosan 2008-hoz képest.

02.png

Az árak emelkedéséhez hozzájárult, hogy tavaly 5 százalékkal nőtt a háztartások reáljövedelme, csökkent a munkanélküliség, és a növekvő bérekből több pénzt tudtak a háztartások megtakarítani.

Emiatt a lakosság bátrabban vett fel hiteleket is, konkrétan 40 százalékkal nőtt az új lakáscélú hitelkihelyezések volumene, és a lakásvásárlások 45 százalékához vettek fel hiteleket is. 

03.png

Mindennek ellenére a hazai GDP-arányos hitelállomány Európában az egyik legalacsonyabb, így az MNB szerint van még tér a hitelezés bővülésére.

04.png

A tanulmány újdonsága, hogy a jegybank munkatársai 2018 márciusában több nagyobb lakáspiaci szereplővel (fejlesztővel, kivitelezővel és közvetítővel) is interjút készítettek, ami alapján három fontos dolog kiderült arról, hogy mi akadályozza az ingatlanfejlesztéseket:

  1. egyrészt bizonytalan, hogy meddig lesz elérhető az ideiglenesen 5 százalékra lecsökkentett lakásépítésekre vonatkozó áfakulcs,
  2. az építőiparból hiányzik nagyjából 30-40 ezer szakképzett munkás,
  3. ráadásul az állami és kereskedelmi projekteket a fejlesztők előnyben részesítik, amivel elszívják a munkaerőt lakásfejlesztési projektek elől.

Ezek miatt elég nagy a csúszás sok projektben, a Budapesten épülő lakások mintegy 63 százaléka esetén tolták ki a fejlesztők a tervezett átadás időpontját.

05.png

2017-ben mintegy 38 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, miközben átadtak 14,4 ezer új lakást adtak át: ez 20 és 44 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ehhez képest viszont - ahogy az ábrán is látszik - a régióhoz képest iszonyatosan lassú Magyarországon a lakásállomány megújulása.

06.png

A tanulmány szerint ráadásul ebben nem is lehet óriási javulásra számítani már, mert a fejlesztők idénre és jövőre terveznek nagyobb mennyiségben lakásátadásokat, 2020-ra radikálisan visszaesik a tervezett átadások száma.

07.png

Ennek az a fő oka, hogy az új lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsa ekkor a jelenleg hatályos szabályok szerint megszűnik. Ezzel egyébként a kormány az új konvergenciaprogram alapján számol is (erről itt írtunk részletesebben).

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?