Kipukkadt lufi

A karikatúra 1934-ben jelent meg a Chicago Tribune újságban. A táblán az áll - a költésre való felszólítás mellett -, hogy a hibáztassák a kapitalistákat a válság kialakulása miatt, dobják el az alkotmányt és legyen diktatúra.

Via Big Picture

Az ingatlanok iránti kereslet drasztikus visszaesése miatt a befektetők álvásárlókkal próbálják a potenciális vevőket szerződéskötésre ösztönözni. A fizetett "statiszták" feladata a látszólagos kereslet és az olykor már irreálisan magas árak fenntartása.

A világ politikai és pénzügyi vezetői 7:30-tól 15:30-ig lesznek együtt, vagyis nyolc órát, ami 480 percet jelent. Ebből az első 55 percben érkeztek a csúcsra, 90 percig reggeliztek, majd családi fotóra gyűltek össze. 10:20-kor végül elkezdődött az esemény. A 480 percből 260-at töltenek étkezéssel, fotózással, kézfogásokkal, magára az ülésre 220 perc marad.

Ha feltesszük, hogy mind a 20 vezető ugyanannyit beszélhet, akkor 11 percük marad fejenként. De van még valami: összesen 30 meghívott van, többek között az IMF, a dél-ázsiai országok szövetségének vezetője is részt vesz az ülésen. Vagyis ha mind a 30 meghívott ugyanannyit beszélhet, akkor fejenként 7 percük lesz arra, hogy meggyőzzék a többieket terveiktől.

(Csak zárójelben jegyezzük meg, a fontos döntések valószínűleg itt is a háttérben, a kétoldalú találkozókon születnek meg.)

Via MarketWatch

Még nem nyilvános Jamie Oliver gazdaságos menüje, amit a G20 csúcson szolgál fel, de angol sajtóértesülések szerint a sztárszakács az elmúlt néhány napot az alapanyagok beszerzésével töltötte. A bárányokat egy walesi farmról szerezte be Snowdoniában, ezt kenyérrel, lencsével (vagy újkrumplival) és medvehagymával tálalja, ez utóbbi erős fűszer, általában főzik, de salátákba is jó. Az előétel spárga lesz, ezt a Scilly szigetekről vagy Cornwallból szerezte be. Más értesülések szerint salátát és rákot tálalnak fel előételként. Jamie Oliver saját éttermében, a londoni Fifteen Restaurantban főzi meg az ételeket.

A menü egyszerű, és éles ellentéte a júliusi japán G20 csúcson feltálalt hatfogásos ebédnek és nyolcfogásos vacsorának (melyben kaviár, rák, lazac, bélszín, csirke, tengeri herkentyűk is voltak). A fényűző ételsor nagy felháborodást váltott ki tavaly, hiszen a csúcson a politikai és pénzügyi vezetők a globális élelmiszerválságra próbáltak megoldást találni.

Egyre többen árulnak olyan vicces pólókat, bögréket, matricákat, melyek a recessziót gúnyolják. Ezen az oldalon is találhatunk egy kisebb gyűjteményt. A söröspoháron a következő felirat látható: úgy fogy (megy le) a sör, mint a tőzsde. Az autómatricán büszként hirdethetjük, hogy a másik autónkat maga az állam mentette meg.

Ha Ön is találkozott hasonló ajándéktárgyakkal, küldjön egy mailt! A legjobbakat kiposztoljuk.

Az alábbi ábrán megfigyelhetjük, hogy mennyit esett a Dow Jones a különböző válságok alatt. A legnagyobb csökkenést az 1929-32-es gazdasági világválság alatt szenvedte el a piac. Ami érdekes az ábrában, hogy a mostani válságban nagyon hasonlóan mozog az index, az eltérés csak annyi, hogy kicsit meredekebben esik, mint nyolcvan éve.

Via The Big Picture

Ilyenkor mindennél fontosabb a spórolás. Persze kevesebb is jut erre, így ez a soványka malac is megteszi.

A válság, a tőzsdék zuhanása, az index a mindennapjainkba is betör. Például zsebkendő formájában. Ez a darab meg is vásárolható, ha valaki mindenképpen a Dow Jones legutóbbi teljesítményével díszített zsebkendőt akar a zsebébe. Sírjuk el bánatunkat!

A válság nem vágja földhöz a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncát, a legutolsó hír a Wal-Martról, hogy meglepetésszerűen emelkedtek amerikai értékesítései. Több mint kétszer annyival, mint amennyit az elemzők vártak.

Ezek után már talán nem annyira meglepő a brutális terjesztkedésük. A jobb alsó sarokban látjuk az évet, a bal felsőben a Wal-Martok számát. A sztori 1962-ben indul, 2007-re már 3176 áruházuk van.

Madoff nem hazudtolja meg magát, még a börtönben is tanácsokat osztogat és mások vagyonával játszik. Mint az alábbi képen is látható.

A válság kirobbanása óta halljuk, hogy a bajba jutott bankok vezetői milliós végkielégítéseket kapnak. A fenti kép most megint aktuálissá vált, miután kiderült, hogy a 180 milliárd dollárral megmentett AIG (mely mellesleg a világ legnagyobb biztosítója volt) milliós jutalmakat osztogatott alkalmazottainak. Emlékszünk? Ez volt az a cég, mely luxusnyaralásra küldte jól teljesítő ügynökeit.

Via mint.com

Nem voltak részvényei, a pórul járt kisbefektetőkért könnyezett, mondta Agnes Wu, a helyi lapok szerint egyébként kemény riporterként ismert hongkongi tévés, miután elsírta magát élő tőzsdei bejelentkezésében az HSBC bank papírjainak zuhanása miatt.

Rick Santelli, a CNBC újságírójának bejelentkezése egy chicagói bórkercégtől. Kissé felindult (esetleg illuminált) állapotban osztja ki Barack Obamát és az új adminisztrációt. Arra szólítja fel az amerikai elnököt, hogy indítson egy szájtot, ahol az emberek véleményt mondhatnak, akarják-e a több száz milliárd dolláros mentőcsomagot.

Jójó, de mennyibe fog kerülni? Az úr aggódik a homokzsákok költsége miatt. Nem ismerős valahonnan?

Via Big Picture

Bár a kép az amerikai gazdaságra vonatkozik, nem tévedünk sokat, ha azt mondjuk, a magyarországi helyeztet is jellemzi.

Via Ben Sargent

Billy Joel "We Didn't Start the Fire" című számának paródiája. Az első rész még a válság elején kezdett el terjedni, és remekül összefoglalja a 2007-es év eseményeit.

A második rész pedig a napokban készült el, ez 2008 eseményeit foglalja össze egészen napjainkig.

Ha úgy gondoljuk, hogy az amerikai kormány rossz döntéseinek sorozata okozta a pénzügyi válságot, itt a lehetőség, hogy a kezünkbe vegyük a sorsunkat. Legalábbis virtuálisan.

A Bailout játékban a kezdetektől, illetve a Bear Sterns csődjétől irányíthatjuk az eseményeket. Minden döntésünknek következménye van, rossz döntéseknél egyész szektorokat, esetünkben épületeket dönthetünk be. Döntésink után videókkal, grafikonokkal, újságcikkekkel szórakoztatnak minket, elmagyarázva, mit tettünk éppen.

Ha nagyon megakadunk a játékban, megkérdezhetjük Alan Greenspant, a legendás Fed-elnököt is. Aztán eldönthetjük, valóban érdemes-e ráhallgatni. Néha nagyon homályosan fogalmaz.

Első próbálkozásra sikerült is csődbe döntenem az egész amerikai nemzetgazdaságot (a képen látható, hogyan dőlnek össze az épületek), és soha nem látott mélységekbe taszítani a New York-i tőzsdét. Persze szigorú voltam, alig valakit segítettem ki az adófizetők pénzével.

És vigyázzunk, egy időután a recessziós autó is követni kezd. A játék itt érhető el.

Kínai rajongók egy csoportja hétről hétre lefordítja a brit gazdasági hetilap cikkeit. A munkát önkéntesek között osztják szét, majd pdf-fáljokban terjesztik a kész fordításokat az érdeklődőknek.

A kezdeményezés teljesen nonprofit, ráadásul bizonyos kockázatot is vállalnak tevékenységükkel - írja a Waxy.org bloggere. The Eco Teamnek nevezik magukat, 2006-ban alakultak, mára már 240-en vannak, vezetőjük Shi Yi.

Az Economist eléggé kritikus Kínával szemben, 2002-ben egy számot ki is tiltottak az országból, mert a lap pekingi tudósítója azt írta, hogy a kényesebb cikkeket eltávolítják a hetilapból, mielőtt az újságoshoz kerülne. Olyan hírek is vannak, hogy a kínai tűzfal letiltja az Economist honlapjának elérését.

Felmerül a kérdés, az Eco Team hogyan tud mégis működni. A válasz az óvatosság és az öncenzúra. Vagyis a kényes támákról csak zárt fórumokon beszélgetnek, és nem publikálják a fordításokat. A legkényesebb kérdésekről pedig egyáltalán nem eshet szó.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hányan vesztették el munkahelyüket az Egyesült Államokban a mostani válság alatt. Az adatot az 1990-es és a 2001-es recesszióval hasonlítja össze a Time.

Az elmúlt 13 hónapban 3,6 millióan maradtak munka nélkül. Az 1990-91-es válság idején 1,6 millióan vesztették el állásukat, 2000-ben pedig 2,7 millióan.