2024. június 25. 18:00
Hollandia
Ausztria
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00
Franciaország
Lengyelország
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00
Anglia
Szlovénia
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00
Dánia
Szerbia

Indexen az adócsomag szőröstül-bőröstül

2009.02.09. 08:02 Módosítva: 2009.02.09. 08:02
Már csak finomításokat kell elvégezni a kormány adócsomagján, a lényeges kérdések eldőltek. Csaknem minden adó és járulék mozogni fog: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére emelkedik a tételes eho-juk. Megszűnik a céges különadó, de 19 százalékra emelkedik és szélesebb alapra helyeződik a társasági nyereségadó. Szintén 19 százalék lesz az alsó személyijövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön csak be a 38 százalékos felső kulcs. Megszűnnek az adómentes juttatások. Amit a cégek nyernek, annyit veszít a lakosság.

Több olyan elképzelést vegyít a kormány adócsomagja, amelyek a térségbeli országok által végrehajtott adóreformokból, illetve az elmúlt években megfogalmazott kormánykritikákbók ismerősek lehetnek. Az Index által részleteiben is megismert pakkban fel lehet fedezni azt az elgondolást, hogy 19 százalékos egységes adókulcs irányába kíván elmozdulni a kabinet, igaz, ezt csak részlegesen teszi meg. Kiolvasható belőle az is, hogy az adószakértők, közgazdászok, a gazdasági élet szereplői által régóta kívánatos hangsúlyváltást meglépi a kormány, vagyis a fogyasztási, kisebb részben pedig a vagyoni típusú adók nagyobb szerepet kapnak, és a jövedelemtípusú terhek a munkaerőpiac élénkítése céljából mérséklődnek.

Az adórendszer átalakítását nullszaldósra tervezik, így a költségvetésben attól függetlenül tátongó lyukat kizárólag a kiadások visszafogásával próbálja - még nem eldöntött konkrét intézkedésekkel - betömni a kabinet. Az adóátrendezés valóban bekövetkezik, alig van olyan adónem, járulék, amely érintetlen marad, összességében pedig amennyit a vállalkozói szféra terhein könnyít a kabinet, azt a lakosságra rakódó elvonási szint emelésével vissza is hozza.

Korlátos járulékcsökkentés

Az adócsomag már szinte teljesen készen van, csupán apróbb simításokat végez el rajta a kabinet ezen a héten. Kétlépcsős átalakítást fog meglépni a kormány, az adórendszer több ponton már júliustól módosul, egy sor intézkedés pedig 2010-től alakítja át életünket.

Év közepétől két területen is lejjebb szállítja a cégeket sújtó járulékok mértékét a kormány. Információink szerint a 29 százalékos munkáltatói tb-járulék 25 százalékosra apad, de úgy, hogy ezen csökkentett mértéket a minimálbér duplájáig lehet alkalmazni. Ha az alkalmazott bruttó bére meghaladja a havi 143 ezer forintot, akkor 143 ezer forintig 25, a 143 ezer forint feletti keresetrészre 29 százalékos munkáltatói tb-járulékot kell leróni. (A tb-járulékon belül az egészségügyi járulék szorul vissza.)

A munkaadói járuléknál is hasonló lesz a forgatókönyv, vagyis a 3 százalékról 1 százalékra leszállítandó munkaadói járulék a minimálbér kétszereséig lesz érvényes július 1-jétől. Összességében tehát 6 százalékponttal könnyít a cégek terheit a kabinet, de ezen könnyítést a legfeljebb dupla minimálbért kereső alkalmazottaknál tudják teljesen kihasználni a vállalkozók.

Feljebb tolódik az alsó szja-kulcs sávhatára

Bár adószakértők szerint a munkáltatók számára nehézséget okozna, ha év közepétől változna a személyijövedelemadó-törvény, a kormány mégis év közben hozzányúl az szja-hoz. Hogy pontosan hogyan, arra két változat fut mind a mai napig.

Több irányú nyomás

Az adórendszer átalakítását úgy, hogy a fogyasztási adók és a vagyoni adók súlya növekedjen, ebből pedig a jövedelmi típusú adókat lehessen mérsékelni, nemcsak adószakértők hangoztatják régóta mint kívánatos elmozdulást térségbeli, minket a növekedési és a fejlett uniós országokhoz való felzárkózási ütem tekintetében lehagyó országok példáját felemlegetve, hanem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is ezt az irányt tartja jónak. Az IMF többször is nyomatékosította, hogy bár magas a mai magyar elvonási szint, mégis a költségvetési, finanszírozási szorítás miatt most rossznak tartana egy olyan adócsomagot, amely az összes adóbevételt apasztja.

Az egyik verzió szerint megszűnne a magánszemélyek 4 százalékos - szolidaritási adónak becézett, lényegében egy harmadik, 40 százalékos szja-kulcsot megtestesítő - különadója. Az alsó szja-kulcs a mai 18-ról 19-re, a felső 36-ról 38 százalékra emelkedne, a sávhatár pedig a mai évi 1,7 millió forintról lényegesen kitolódna, 2,2 millió forintra. Vagyis amíg ma 1,7 millió forintos éves jövedelemig a bér 18 százalékát vonja el a kormány, 1,7 millió forintot meghaladó jövedelemnél pedig az 1,7 millió feletti rész 36 százalékát fizetjük be a büdzsébe, addig júliustól már 2,2 millió forintos jövedelemhatárig 19 százalékot kellene befizetni az államkasszába, és csak a 2,2 millió forint feletti résznél lépne be a 38 százalékos kulcs. Ezen változat része még, hogy a ma egyes esetekben 10, máskor 20, megint más esetben 25 százalékkal adózó úgynevezett külön adózó jövedelmek (például osztalék, kamat, tőzsdei árfolyamnyereség, ingatlaneladásból származó jövedelem) után szintén a 19 százalékos adómérték lenne érvényben - a tőzsdei cégek osztalékára kivetett adón kívül, mert az maradna 10 százalék.

A másik változat a mai állapothoz képest egyedül a sávhatárt tolná ki, az adómértékek nem változnának. A sávhatár ugyanúgy 2,2 millió forintig kúszna feljebb, ahogyan az első verzióban, tehát 2,2 millió forintos éves jövedelemig a bér 18, az afeletti jövedelemrésznél pedig 36 százalékáról kellene lemondanunk.

Magasabb áfa, jövedéki adó, tételes eho

Amennyi bevételről a költségvetés kénytelen lesz lemondani a fenti járulék- és szja-csökkentés miatt, annyit vissza is kívánnak hozni négy tétel szintén július 1-jétől hatályba lépő módosításával. Közülük a legnagyobb horderejű a normál áfakulcs 20-ról 23 százalékra való felsrófolása lesz.

A fogyasztási adók nagyobb szerepét takarja a jövedéki adó növelése is. Értesülésünk szerint átlagosan 5 százalékkal emelkedik mindhárom jövedéki kategóriába tartozó termékek adója, tehát a benzint, gázolajat, cigarettatermékeket és alkoholt egyaránt érinti a jövedéki adóemelés.

A vállalkozóknak tett könnyítést némiképp tompítja, hogy a tételes eho a mai havi 1950 forintról 5100 forintra nő, és új nevet is kap.

Az idén életbe lépő változás lesz még a családi pótlék bevonása az adórendszerbe: felbruttósítják és adóterhet nem viselő járandósággá sorolják át, ami azt eredményezi, hogy bár közvetlenül nem kell adózni a megemelt családi pótlék után, ám az annak megfelelő összeg a személy többi jövedelmét feljebb tolja, így gyakorlatilag mégis a megemelt családi pótléknak megfelelő összeget kell majd leadózni. Azok, akiknek a jövedelme még a megemelt családi pótlékkal sem éri el az szja alsó kulcsának sávhatárát, vagyis az újítás után évi 2,2 millió forintot, azok egy fillérrel sem járnak rosszabbul, ám a 2,2 millió forintnál többet keresők azt érzik majd a bőrükön, hogy az átalakítás után a családi pótlékból származó summa legfeljebb 18 százalékkal mérséklődik.

Jövőre kő kövön nem marad

2010. januárjától részben kiterjeszti a kormány a fenti lépések némelyikét, részben új intézkedésekkel bővül az adócsomag.

Előbbi kategóriába tartozik, hogy a munkáltatói tb-járulék 29-ről 25 százalékra és a munkaadói járulék 3-ról 1 százalékra való csökkentése általános lesz, nem lesz bérkorlát.

3 millió forintig 19 százalékos szja-kulcs

Jövőre a legmélyrehatóbban a személyi jövedelemadót szabják át. Jövőre az idei változtatási tervek közül az elsőt tágítja ki a kabinet: 2010-ben nem lesz magánszemélyek különadója, a kétkulcsos szja-tábla 19 és 38 százalékos mértéket takar, a felső kulcs pedig a mai évi 1,7 millió és a júliustól élő 2,2 millió forint helyett 3 millió forintnál lép csak be. Utóbbi ahhoz vezet, hogy az alkalmazottak kétharmadának-háromnegyedének bére egészében az alsó kulcs alá kerül. Az elkülönülten adózó jövedelmekre - a tőzsdei cégek osztalékát kivéve - szintén 19 százalékos sarc lesz érvényben. Az adójóváírás elfogyási ütemét a mai 9 százalékról csökkentenék, ami azt is jelenti, hogy ki fog tolódni az a jövedelemhatár, amikor elfogy ez az adókönnyítés. Az azonban még függőben van, hogy pontosan milyen összeghatárig tolják ki az adójóváírás kifutását.

Amíg ezek a módosítások lényegesen enyhítik a munkát vállalók terheit, addig az szja-t érintő többi intézkedés a költségvetési bevételeket fogja emelni. Kisebb mértékben az, hogy az elmúlt években amúgy is megkurtított adókedvezményeket eltörlik. Jóval többet fog hozni az állam konyhájára az a lépés, amellyel több juttatás adómentességét megszűntetik, így információink szerint például az étkezési jegyeket, üdülési csekkeket, iskolakezdési támogatást, internethozzájárulást adó- és így társadalombiztosításijárulék-kötelessé kívánják tenni.

19 százalékos, szélesebb alapú tao, megszűnő különadó

A vállalkozások kedvében nemcsak a tb- és munkaadói járulék leszállításával jár a kormány, hanem azzal is, hogy jövőre már nem kell fizetniük a 4 százalékos különadót sem.

200-250 milliárdos lyuk

A kormány információink szerint nem kívánja feladni a 2,6 százalékos, a GDP arányában mért idei költségvetési hiánycélt. A büdzsében azonban információink szerint legalább 200-250 milliárd forintos lyuk tátong, ezt pedig a kiadások leszorításával tervezik betömni. Hogy melyek lesznek a pontos intézkedések, értesülésünk szerint még nem dőlt el, ami biztosra vehető, hogy a kormány 60 milliárd forintot zárol a minisztériumok keretéből. Kérdés, hogy egyrészt mennyire spórolható meg ez a 60 milliárd, hiszen a kabinet január közepén már közel 50 milliárdot szintén zárolt a tárcáktól, másrészt, hogy hogyan jön össze a fennmaradó alsó hangon 140 milliárd forint úgy, hogy az adóprés nem növekszik és a hiányterv sem tolódik feljebb.

Annak viszont már kevésbé fognak örülni a vállalkozások, hogy egyrészt a társaságiadó-alap szélesebb lesz a kedvezmények és más adóalap-módosító tételek körének szűkítése révén, másrészt pedig ezen szélesebb adóalapra a mai 16 helyett 19 százalékos társasági adót vet ki a kabinet. Úgy tudjuk, összességében a különadó eltörlése és a társasági adó alapjának szélesítése, az adó mértékének felemelése még mindig pár 10 milliárdot fog otthagyni a cégeknél.

Az adócsomag részét képezi még az egységes ingatlanadó: a mai helyi adókat (kommunális, építmény- és telekadót) felváltó új közterhet négyzetméteralapon vetik ki az önkormányzatok és a mai összbevételt pár 10 milliárd forinttal haladhatja meg ezen egységes ingatlanadóból befolyó pénz a kalkulációk alapján.

Nóvum lesz még a rehabilitációs járulék megháromszorozása is.

Az idén már életbe lépő adónövelések jövőre is hatályban maradnak, tehát az áfa normál kulcsa 23 százalék, a tételes eho havi 5100 forint, a felbruttósított családi pótlék pedig adóterhet nem viselő járandóság lesz, és a jövedéki adó is az idén félévkor megemelt mértékű lesz.

Megmozgatnak jövőre 1000 milliárdot

Az idei átrendezés 150-180 milliárd forintot fog megmozgatni, jövőre pedig a kormányfő által beígért 1000 milliárdos átalakítás fog bekövetkezni. Az adórendszer átszabása idén 60-80 millliárd forintos könnyítést jelent az üzleti szféra számára, jövőre pedig a cégeket 270-300 milliárddal kisebb teher sújtja ahhoz képest, mint ha minden maradna a régiben, egyetlen egy ma hatályos szabály sem változna. Mivel az adócsomagot nullszaldósra tervezik, ezért a lakosság körülbelül annyi pluszterhet kénytelen viselni, amennyi könnyítést a cégeknek ad a kormány.