További Magyar cikkek
De nem. Ez a tézis a Fidesz 1998-as kormányprogramjában szerepelt, akárcsak az, hogy "a kormány véget kíván vetni a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban elhúzódó pangásnak". Négy évvel később Medgyessy Péter is bevállalta, hogy kormánya "versenyképes, az európai integrációba beépülő magyar mezőgazdaságot teremt". Ennél kisebb célt tűzött ki maga elé Gyurcsány, aki hét lépését csak "a mezőgazdaságban élők biztonságának javításáért" teszi meg.
1. Létrehozzuk a Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot
A kormány az állam és a terhelők közös tehervállalásán és önkéntes részvétele alapuló kárenyhítési rendszert dolgozna ki. Ennek lényege, hogy a programban részt vevők pénzt fizetnének be az alapba, és ezért cserébe állami kárenyhítést kaphatnak olyan elemi károk esetén, amelyekre nem lehet biztosítást kötni. Akik nem csatlakoznak az alaphoz, azok nem kaphatnak a kárenyhítésből. A lépés részeként a kormány öt évvel meghosszabbította a 2003-as aszálykár enyhítésére felvett kedvezményes hitel visszafizetésének futamidejét.
Bármilyen meglepő is, hasonló agrárbiztosítási programot eddig egyetlen kormány sem fogalmazott meg. Az Orbán-kabinet programja nem is foglalkozott a mezőgazdasági kárenyhítés állami alapjainak biztosításával, aszályügyileg csak annyit vállalt fel, hogy megakadályozza a Duna-Tisza-közi homokhátság elsivatagosodását. Nos, magyar Szahara még valóban nincs, ha csak ezen múlna, akár sikeresnek is mondhatnánk tehát a Fidesz éveken át kisgazdákkal terhelt agrárpolitikáját. Medgyessy Péter 2002-es programja a pénzügyi válság enyhítésére a termelési hitelterhek mérséklését, a legkedvezőtlenebb adottságú térségekben hároméves adósságcsökkentő programot hirdetett meg.
2. Fokozzuk az állattenyésztők versenyképességét
Az "állattenyésztés adta lehetőségeket" már az Orbán-kormány szerint jobban ki kellett volna használni, ám sokkal többet a '98-as kormányprogram nem árult el erről. Medgyessy Péter programja egyáltalán nem foglalkozott az állattartás, míg Gyurcsány Ferenc lépései közül ez az egyik legkomplexebb.
A program részeként hat intézkedést fogalmaztak meg. Még idén kedvezményes hitelt kaphatnak takarmánykukorica vásárlására, egyelőre még nem közölt időponttól kezdődően mintegy 150 állattartó telep juthat takarmánytermelést és a trágya elhelyezését szolgáló földterülethez. Jövőre 3,5 millió sertés és 420 ezer baromfi után fizetnek ki haszonállattartási támogatást, ennek összege csak a sertések esetén 6,3 milliárd forint lesz (a baromfik támogatását kilónként határozták meg, a sertésekét darabonként).
3. Ösztönözzük a növénytermesztés korszerűsítését
Mint minden eddigi kormány, legalábbis szavakban, a Gyurcsány-kabinet is korszerűsítene: az Orbán-kabinet az ágazat mennyiségi és minőségi újjáépítését, a technológiai beszerzések támogatását, míg Medgyessy a fejlesztési támogatások arányának jelentős növelését ígérte.
Gyurcsány konkrét javaslatai közül a biodízel előállításának támogatása már Torgyán József idején napirenden volt, bár ettől még akár jó ötlet is lehet. Az energiafű termelésének ösztönzése is évek óta napirenden van. A miniszterelnök szeptembertől hektáronként 7000 forintnyi támogatást ígért az energiafű szántóföldi termesztéséhez, hektáronként 50 000 forintot az energiaerdőkhöz.
Viccesebb, hogy a biodízel-programot a kormány nem mással segíti, mint "a már érvényben lévő jövedéki adómentesség fenntartásával", vagyis úgy támogat, hogy nem vesz el. Ennél egy picivel jelent többet, hogy a biomasszából előállított villamos áram átvételi árait hosszú távon rögzítik - igaz, az nem derül ki, hogy milyen hosszú távon.
Valódi segítséget jelenthet viszont, hogy 2006-tól mentesítik a mezőgazdasági termelőket a vízkészlet-járulékfizetési kötelezettség alól. A kormány becslései szerint ez az intézkedés 170 ezer hektáron 102 millió forinttal csökkenti a termelők terheit.
4. Ésszerűsítjük a termőföld használatát
A föld minden kormány szívügye volt az elmúlt években. Az Orbán-kabinet nemzeti földalapot hozott létre, és kizárta a külföldieket a termőföld-vásárlásból, a Medgyessy-kormány felülvizsgálta a földalap működését, átalakította a termőföld-vásárlási szabályokat és elindította a Földért életjáradék programot.
Ez utóbbit folytatja, immár a negyedik fázisban, Gyurcsány kormánya is. Ez 2006-tól a kormányzati számítások szerint 7000 ember számára teszi lehetővé, hogy földjét életjáradékra váltsa. A program első három szakaszában 50 000 hektárt vásárolt meg az állam ebben a konstrukcióban, 18 000 korábbi földtulajdonosnak biztosítva átlagosan havi 32 000 forintos életjáradékot. Ugyanilyen összeggel számolva ez az újabb programelem 2,7 milliárd forintba kerül a jövő évtől.
Új elem, hogy az önkormányzatoknak tartós földhasználatot biztosítanak a közfeladatok ellátására, részben új elem az, hogy kedvezményes hitelkonstrukcióval ösztönzik "a gazdaságos termeléshez szükséges birtokméret kialakítását". Annak megítélése, hogy mekkora ez a birtokméret, kormányonként változott, Orbánék a családi gazdaságokban, Medgyessyék az új típusú szövetkezetben látták a mezőgazdasági válság megoldásának kulcsát. Gyurcsány lépésében viszont egyáltalán nincs szó birtokméretről.
5. Növeljük az élelmiszerbiztonságot, megkönnyítjük a magyar termékek piacra jutását
Az élelmiszerbiztonság fontosságának hangoztatása az elmúlt időszak paprikaügyei után nem maradhat ki egy agrárfejlesztési programból. Igaz, már Orbánék kijelentették, hogy a "kormány támogatni kívánja a növényvédelem javulását", valamint azt, hogy a kormány "lépéseket tesz növény- és állategészségügyi szakszolgálatok megerősítéséért" és a mezőgazdasági export fokozásáért, de aztán sok minden nem történt.
Igaz, ennél sokkal tovább Gyurcsány sem ment. Annak a kijelentésnek például, hogy "fokozottan és rendszeresen ellenőrizzük a Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek minőségét és élelmiszerbiztonsági színvonalát", nem egy nagyléptékűnek beharangozott kormányprogramban, hanem egy szakhivatal éves beszámolójában kellene szerepelnie.
Komolyabb, bár nem túl konkrétnak tűnő vállalás, hogy egyszerűsítik a kistermelők számára az élelmiszer-előállítás és értékesítés feltételeit, valamint az, hogy támogatják a termelői értékesítő szerveződések létrejöttét és működését. Az önkéntes szövetkezés támogatása már Orbán programjában is szerepelt és Medgyessynek is szívügye volt, akárcsak a szőlészek és borászok segítése - ez utóbbi ügyben Gyurcsányék a jövedéki adó nulla kulcsossá tételével konkrét lépést is tesznek.
6. Korszerű szaktanácsadási rendszerrel segítjük a termelőket
Regionális szaktanácsadási központok létrehozását és kétszintű szaktanácsadói hálózat működtetését ígéri a kormányfő. Ezekről az intézmények azon az evidencián kívül, hogy azok az oktatási intézményekre - egyetemekre, főiskolákra és azok tangazdaságaira, valamint középiskolákra és azok tangazdaságaira - támaszkodnak majd, semmit nem lehet tudni.
A vállalás ráadásul egyáltalán nem új. Már az Orbán-kormány programjában olvashattuk, hogy támogatják "a kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás megerősítését, a három tevékenységnek egymásra kell épülnie", míg Medgyessy programjában az szerepelt: "kialakítjuk a mezőgazdasággal foglalkozók számára modern ismereteket nyújtó, ingyenes tanfolyamok rendszerét."
7. Rendezzük a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek helyzetét
A szövetkezetek és szövetkezeti üzletrészek ügye is a magyar agrárpolitikai egyik vesszőparipája - magára valamit is adó kormány nem készített úgy programot, hogy abban ne szerepeltek volna ezek a bűvös kifejezések. Az Orbán-kormány a szövetkezeti tagok földvásárlásának támogatását hirdette meg, Medgyessy azt vállalta: "a szövetkezeti üzletrészek felvásárlását befejezzük, az alanyi jogú szövetkezeti üzletrészekre megkülönböztetés nélkül vételi ajánlatokat teszünk, a felszámolt szövetkezetek üzletrész tulajdonosait kárpótoljuk."
Az utóbbi mondat szinte változtatás nélkül átkerült a száz lépésbe is: "kárpótoljuk a felszámolt mezőgazdasági szövetkezetek üzletrészeseit". Igaz, most némi konkrétumot is hozzátesz: "felmérjük az érintettek körét és üzletrészeik értékét, 2006-ban pedig meghirdetjük ezek kárpótlására vonatkozó jogi szabályozást". Ahogyan a pontok legtöbbjénél, ennél sem lehet tudni, hogy ez mennyibe kerül az államnak. Mint ahogyan az sem, mennyi bevételre számítanak abból, hogy lehetővé teszik az állam által korábban megvásárolt üzletrészek megvételét mezőgazdasági vállalkozók számára.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
