Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Másfél-kétszeresére nőtt a havi részlet

2009.02.11. 15:55 Módosítva: 2009.02.11. 17:24
Nem ritka, hogy másfél-kétszeresére nőtt azoknak a havi részlete, akik devizában vettek fel lakáshitelt. Olvasóink leveleiből szemezgettünk, a legtöbb panasz az tájékoztatás és az információ hiányára érkezett. Sokan tartják igazságtalannak a bankok egyoldalú kamatemelését. A kormány szerdán döntött a devizahitelesek megsegítéséről, csak azoknak segítenek, akik tavaly szeptember 30. után vesztették el állásukat és nincs más ingatlanuk.

Maximum két évig készfizető kezességet vállal az állam azoknál az adósoknál, akik önhibájukon kívül, 2008. szeptember 30-a után veszítették el állásukat – jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivő. Az adós és a hitelintézet közötti, a törlesztőrészletek csökkentéséről szóló szerződésmódosítás alapján az állam átvállalja az eredeti és a csökkentett törlesztőrészlet különbözetének fizetését a hitelintézet felé. Az elengedett összeget a két év lejárta után az állam adó formájában fogja beszedni, a kezességi díjtól viszont eltekint. Csak azok vehetik igénybe az időleges könnyítést, akik 2008. szeptember 30. után veszítették el állásukat, más ingatlannal pedig nem rendelkeznek, mint amelyre a hitelt igénybe veszik.

Többel nőttek részletek, mint amennyit a bankok elismernek

A bankok állításaival ellentétben, nem 6-8 százalékkal nőtt a devizában eladósodottak havi részlete. A devizahitelesek lehetőségeit taglaló cikkünkre érkezett levelek szerint az átlagos növekedés inkább 30-50 százalék körül van svájci franknál, és 90-100 százalékos japán jennél.

A részletek ugyanis nemcsak az árfolyamváltozás miatt emelkedtek az egekbe, hanem a kamatok és kezelési költségek emelése miatt is. Az árfolyamváltozást el is fogadják, hiszen a hitelek felvételekor ezt hangsúlyozták, szerződéskötésnél még egy nyilatkozatot is alá kell írni, hogy az ügyfél tisztában van a forint gyengüléséből adódó kockázattal. Ugyanakkor a kamatváltozásnál már nem volt ennyire részletes a tájékoztatás. Azzal nyugtatták az ügyfeleket, hogy a "svájci frank kamata stabil", nem kell attól félni, hogy hirtelen az egekbe szökik. Csak azt felejtették el hangsúlyozni, hogy a bank nem mindig követi az ügyfél felé megadott kamataiban a svájci frank kamatát.

A levelekből kiderül, hogy sok pénzintézet egy év alatt többször emelte a két tételt, és erről egy levélben tájékoztatta az ügyfeleket. Az általános magyarázat általában az, hogy "megnövekedtek a banki kockázatok is". Tájékoztatást a levélen kívül nem adnak, olvasónk érdeklődésére az egyik banknál annyit mondtak, "van erre egy képlet".

Olvasóink túlnyomó többsége amiatt van felháborodva, hogy a bank bármikor egyoldalúan megváltoztathatja a szerződést, a kamatokat, kezelési költségeket – az ügyfélnek pedig nincs más lehetősége, mint hogy ezt tudomásul vegye. "A bankok elég becstelen játékba kezdtek, azaz a növekvő árfolyam különbség tetejébe még a kamatokat is emelték. Miért? 1 százalékos kamatra felvett pénzeket 7-12 százalékos kamatra adják."

Állítólag a bankok és a kormány közötti megállapodás sem úgy megy, ahogy azt a felek megígérték. Néhány banknál nem hosszabbították meg a határidőt, egyes pénzintézeteknél pedig csak három vagy hat hónapos halasztást lehet kérni, az ígért 12 helyett.

Még kibírjuk

A levelekből az derül ki, hogy a többség még tudja fizetni a brutálisan megnövekedett részleteket, de jelentősen vissza kell fognia fogyasztását, illetve sokan már a megtakarításaikat élik fel. Ráadásul sokan nem értik, a bankoknak miért éri meg, hogy ennyire drágítottak a hiteleken, hiszen nekik sem jó, ha tömegesen dőlnek be lakáshitelek. Egyik levélírónk szerint "tömeges bedőlés esetén nem lesznek kisegítve az ingatlanfedezettel, mert az ingatlanárak érdekesen fognak alakulni, ha hirtelen piacra dobnak többtízezer ingatlant. Egész konkrétan zuhanni fognak, amellett, hogy kérdés, honnan lesz ennyi vevő, amikor nem lehet hitelhez jutni? Ezúttal külföldről sem lenne felvásárló".

Sok devizahiteles nem kér az állami garanciából: "az államnak nem garanciát kellene vállalnia, hanem kemény gazdaságpolitikát végig vinni, és felelős programot kialakítani". Egy másik olvasónk azt írja: "én a magam részéről egyetlen fillér támogatást sem szeretnék, de valóban szükségem lenne arra, hogy a törvények megvédjenek az ilyen mértékű áremeléstől, egy olyan kiszolgáltatott helyzetben, amikor tulajdonképpen két választási lehetőségem van: vagy szó nélkül fizetek, bármennyit követel a bank, vagy eladom a lakást és talán van esélyem arra, hogy az értékesítésből befolyó összeg fedezze a fennálló tartozásomat, bár most nagyobb az esély arra, hogy nem fedezné".

"Nézzenek a bankok körmére!"

Nagyon sokan a felügyeleti szervek közbelépését sürgették: "az állami pénzfelügyeletnek régen a bankok körmére kellett volna nézni, hogy milyen extra munkát végeznek az extra 6-8 százalékos kamatért". A PSZÁF a múlt héten jelentette be, hogy megerősíti ügyfélszolgálatát. Ők is érzékelik, hogy sokkal több a panasz a bankokkal szemben és kétszer annyi emberrel várják az ügyfelek jelentkezését. a felügyelet felkészült arra, hogy az ügyfelek panaszt fognak tenni akkor is, ha úgy vélik, hogy a pénzügyi intézmény ugyan nem sértette meg a jogszabályokat, ám nem tartja be a megállapodást. A PSZÁF minden kérdéssel kapcsolatos ügyfélmegkeresést is kivizsgál.

Többen összefogást sürgettek, ha egységesen lépnek fel az ügyfelek, akkor talán rá tudnák venni a bankokat, hogy rugalmasabban álljanak hozzá a kérdéshez, ne drágítsák ok nélkül a hiteleket.