Exportpiacait követve decemberben bedőlt az ipar

Novemberhez hasonlóan decemberben is a feldolgozóipar minden alágában csökkenés volt megfigyelhető. 2008 decemberében az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 19,6 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 23,3 százalékkal csökkent, jelentette a KSH. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 15,1 százalékkal esett vissza. Az ágazatok közül a legnagyobb mértékben a feldolgozóipari termelés közel 30 százalékát kitevő villamos gép, műszer gyártása mérséklődött (32,6 százalékkal). Az alágon belül a híradás-technikai fogyasztási cikkek gyártása szakágazatban felére zuhant a termelés. 28,9 százalékkal alacsonyabb volt a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása, ami nagyrészt a készletről történő értékesítés következménye.

A feldolgozóipari termelés több mint egyhetedét adó járműgyártás termelése is jelentősen, 27,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, elsősorban a külpiaci kereslet erőteljes visszaesése miatt. A hasonló súlyú élelmiszer, ital és dohány gyártása 8,9 százalékkal mérséklődött.

A friss adatokon jól látszik, az exportra történő értékesítés sokkszerű visszaesése. Az előző hónaphoz viszonyított közel 20 százalékos zsugorodás arra utal, hogy a decemberi leállásban több lehetett a fundamentális, mint az óvatossági elem.

Ahogy azt már az előzetes adatok kapcsán is jeleztük, a tömeges vállalati leállást a globális válság konjunkturális és elbizonytalanító hatása kényszerített ki. Kérdés, hogy ez mennyire volt ideiglenes, illetve az év elején mennyire állítják vissza kapacitásaikat a termelőüzemek. (Januárban biztosan nem került erre sor, hiszen a gázkrízis további leállásokat okozott, vagyis az sem kizárt, hogy az év eleji számok még csúnyább képet fognak festeni a szektorról.)

Ezért a dilemma éppen ezért inkább úgy fogalmazható meg, hogy a mostani (és a januári várható) számokból mi az ami tartós jelenség, és mi az, ami ideiglenes, egyetlen havi teljesítményt befolyásoló tényező. Szinte biztosan van olyan elem, ami inkább az utóbbiként fogható fel. Decemberben az ünnepek környékén bizonyára sokan álltak le hosszabb időre úgy, hogy azért az év elején újra növelték a termelésüket.

Az exportértékesítések zuhanása azt jelzi, hogy raktárról sem adtak el a vállalatok külföldre, vagyis jelentős részben külső kereslet tényleges zuhanása okozta az ipar leállását.

Hasonlóképpen a tartósabb tényezők nagy súlyát igazolják a rendelési adatok. A külföldi és hazai kereslet jelentős szűkülését támasztja alá, hogy 2008 decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 37,2 százalékkal visszaesett 2007 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 37,9%-kal, az új belföldi rendelések 33,2 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 16,1%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év decemberében.

Bár az év végi rendelési adatokat óvatosan kell kezelni (sok szerződés fut ki ekkor, és ezeket többször csak a következő év elején újítják meg), de péládul az a tény, hogy a járműbek exportrendelései nem érik el az egy évvel korábbi szint felét sem, mindenképpen figyelemreméltó.