Így fizetünk szja-t júliustól és jövőre

Mivel a személyi jövedelemadó-rendszerben és a járulékoknál is kétlépcsős lesz a változás, idén júliustól és jövő januártól módosulnak a paraméterek, ezért érdemes két részre bontani annak a vizsgálatát, kit hogyan érintenek a változások.

Ez lesz júliustól

Ha csak az adótábla módosításait tekintenénk, a változásokat alapvetően négy különböző jövedelemsávra lehet bontani - írja a Portfolio.hu.

1. Azok, akik havi bruttó 142 ezer forintnál kevesebbet keresnek, a változásokból érzékelik az 1 százalékpontos adóemelkedést, tehát a nettó jövedelmük emiatt - ha minimálisan is - csökkenne.

2. 142 ezer forint felett aztán elkezdi éreztetni a hatását az is, hogy az eddigi 36 százalék helyett 19 százalék lesz az adó, innentől az adózó jobban jár az új szabályokkal.

3. Havi bruttó 183 ezer forinttól aztán belép a 38 százalékos kulcs, és mivel ez 2 százalékponttal magasabb, mint a mostani, ez szép lassan elkezdi "megenni" a korábbi előnyöket. Azért elég sokáig kitart, hiszen a sávhatár emelése éves szinten 85 ezer forintot hoz az adózóknak. Végül 470 ezer forintnál elfogy az új adótábla előnye.

4. Nagyon azért nem kell búslakodni, hiszen mire a többletterhelés jelentős lenne, elkezdi éreztetni a hatását a 4 százalékos különadó eltörlése. Ennek következtében a módosabbak közül csak azok járnak rosszul, akik 470 és 780 ezer forint között keresnek, de igazából itt is minimális a veszteség.

A fentieket kavarja meg egy kicsit a gálánsabb adójóváírás. Mivel júliustól 18-ról 19 százalékra emelkedik az alsó szja-kulcs, ezért úgy igazítják az adójóváírást, hogy az továbbra is a 63 ezer forintnyi havi bruttó bér adómentességét biztosítsa. Vagyis a mai havi 11340 forint helyett 11970 forintra nő az adójóváírás összege. Az adójóváírással pedig lényegesen szélesebb kör élhet majd júliustól, ugyanis egyrészt a mai évi 1,25 millió forint helyett 1,5 millió forintig lehet teljes mértékben igénybe venni ezt a könnyítést, másrészt sokkal később fogy el. Ma évi 2,762 millió forintig lehet részben élni az adójóváírással, a jövőben pedig már 3,552 millió forintnál fog teljesen megszűnni, ami azt is jelenti egyben, hogy az eddigi 9 százalékos elfogyási ütem 7 százalékra apad.

A nagyobb adójóváírás miatt gyakorlatilag eltűnik az a kör, aki rosszabbul jár a 18-ról 19 százalékra emelt szja-val (1. pont), javul a 2. pontban említett jövedelemsávba tartozók helyzete is, illetve 296 ezer forintos havi bruttó jövedelemszintig - amíg el nem fogy az adójóváírás - mindenki nyer még egy kicsit. Vagyis az új adótáblával igazából nem jár rosszul senki.

Az alábbi ábra mutatja a helyzetet:

Mindezt forintosítani is lehet. Az általunk vizsgált jövedelemskálán legjobban a bruttó 190-230 ezer forintot keresők járhatnak, ott éves szinten nagyjából 112 ezer forint a nyereség (vagyis havonta 9 ezer forint). A legtöbbet - éves szinten 37 ezer forintot - azok buknak, akik 620 ezer forintot keresnek. Igaz, ez a jövedelmükben mindössze 0,5 százalékos visszaesést jelent, vagyis tekinthetjük elenyészőnek a hatást.

Mindezek mellett fontos megismételni azt, amit már korábbi cikkeinkben is jeleztünk: a munkavállalók számára az adócsomagnak nem ez lesz az összes hatása. Egyrészt az szja-ból is sok kedvezmény kikerül, illetve adóztatni tervezik a különböző, eddig adómentes juttatásokat is (étkezési jegy stb.). Mivel az adókedvezmények jó része már jövedelemfüggő módon limitálva van, ez az alacsonyabb jövedelemszinten jelent még érzékelhető elvonást. Szintén jelentősebb a jövedelemarányos hatása a cafeteria rendszer adóztatásának az alacsony keresetek esetében, vagyis ha figyelembe lehetne venni az összes kedvezmény adóterhelést befolyásoló hatását, akkor a szegényebbeknél kedvezőtelenebb pozíciót lehetne kimutatni.

A változásoktól leginkább sújtott ideáltipikus figuránk tehát a bruttó 100 ezer forintot kereső, széles cafeteria-juttatással rendelkező, jövedelmét mind felélő (áfával terhelő), dohányzó, autózó és a töményet kedvelő (emelkedő jövedéki adót fizető) személy. A frissen megjelent szabályokkal ugyan az szja-adótábla számukra sem kedvezőtlen (havi 370 forinttal csökken a jövedelmük), ám a többi adóhatás őket sújtja leginkább. Ez a megállapítás igaz a 2010-es helyzetre is.

Mielőtt erre rátérnénk, érdemes egy pillantást vetni a marginális adókulcsok alakulására. Azzal, hogy az adójóváírás elfogyási üteme 9-ről 7 százalékra lassult, elvileg esnie kellene a marginális adókulcsnak, ám mivel eközben a felső adókulcs két százalékponttal emelkedett, most sem ússzuk meg a 45 százalékos marginális adórátát. Az egyetlen kedvező elem, hogy kissé feljebb csúszott a jövedelemskálán, és legalább nem a havi bruttó 160-230 ezer forintos, hanem a 200-290 ezer forintos tartományt sújtja. Ehhez a jövedelemszinthez azonban ez még mindig abszurd magas.

És mi lesz jövőre?

A jövő évi változásokban sokkal nagyobb súlyt képvisel az adósáv 3 millió forintra tolása, ezért az adójóváírás módosításának már ehhez képest szinte észrevehetetlen a hatása.

Ahogy azt a korábbiakban jeleztük: az alacsony jövedelműek között a jövő évi változások minimális terhelésnövekedést okoznának, hiszen a tervek szerint 18-ról 19 százalékra emelkedne az alsó adókulcs. Ezt gyakorlatilag teljesen kompenzálja a nagyobb adójóváírás. Aztán ahogy megjelenik a sávhatár felfelé tolásának jótékony hatása, az új szja-szabályok egyre kedvezőbbé válnak. Havi bruttó 250 ezer forinttól - mivel belép a 38 százalékos adókulcs - csökkenni kezd az új rendszer előnye, de mindvégig fennmarad. (Praktikusan azért, mert a 142 és 250 ezer forint közötti jövedelme 36 százalék helyett 19 százalékkal adózik.) Sőt, az általunk vizsgált jövedelemtartomány végén, 550 ezer forinttól újra növekszik az új szabályok előnye, hiszen a tervek szerint nem lépne be a 4 százalékos különadó. Mindezt egy egyszerű ábrán bemutatva jól látszik, hogy az átlagos adóterhelés 2010-ben gyakorlatilag a jövedelemskála minden részében kisebb lesz, mint amit a 2009 eleji szabályok biztosítanak.

A fentieket forintra is lefordíthatjuk. Számításaink szerint némi "kerekítési hiba" következtében havi 370 forinttól esnek el a 100 forintos havi bruttóval rendelkezők, ők a legnagyobb vesztesek. Utána egyre javul a helyzet, aki havi bruttó 250 ezret keres, annak éves szinten már 242 ezer forint a nyeresége. (Itt az átlagos adóterhelés 8 százalékponttal csökken.) Sőt, akik ennél is többet keresnek, azoknak az adókötelezettségük szintén legalább 130 ezer forinttal kisebb lenne a tervezet szerint. Ezt az alábbi ábra szemlélteti:

Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy miként alakul a járulékokkal együtt az adóterhelés, illetve a marginális adókulcsok. Előbbiben nincs nagy változás, hiszen a munkavállalói járulékterhek a hírek szerint nem változnának, ám láthatjuk, hogy a kétszeres minimálbér után előírt járulékfizetési kötelezettség tesz egy kis csavart a történetbe. Emiatt ugyanis - legalábbis a bevallott jövedelmek szintjén - az adózásnak van egy degresszív szakasza is. (Ezzel a hazai adómorál mellett valószínűleg nem sokat lehet kezdeni.)

A marginális adókulcsok a 2009 második felét bemutató ábrához képest annyiban különbözik, hogy a görbe púpja kisebb. Alábbi ábránk a munkavállaló tb-járulékaival együtt jelzi a helyzetet. Ez megkérdőjelezi, hogy érdemes-e a 3 millió forintos éves jövedelem fölé kifuttatni az adójóváírás elfogyási sávját. Ehelyett a gyorsabb elfogyást, és más módon történő adócsökkentést érdemesebb lenne alkalmazni.