További Magyar cikkek
Több tucatnyi ponton hoz változást a legeslegújabb, neves közgazdászokat egyáltalán nem lenyűgöző Gyurcsány-csomag az adó-, a nyugdíj- és a szociális területen. Eddig is számos lépésről számolt már be a kormányfő, a pénzügy-, és a szociális és munkaügyi miniszter, de nem festették fel a teljes pakkot. A kormányszóvivői iroda összeállításában találunk néhány olyan pontot is, amelyet eddig nem említettek a magas rangú kormányzati tisztviselők.
Adópillér
Azt tudjuk, hogy a társasági nyereségek adóztatása jövőre úgy változik, hogy a 4 százalékos különadó megszüntetésével párhuzamosan a 16 százalékos társasági nyereségadó 19 százalékra megy fel, az adóalap pedig szélesedik. Mint az összeállításból kiderül, utóbbi mozzanat azt takarja, hogy az adóalap-csökkentő kedvezmények többsége kikerül a rendszerből, csupán a beruházáshoz kötődő könnyítések élnek majd tovább. A fejlesztési tartaléknak, a kkv-k beruházási kedvezményének és a gyorsított értékcsökkenési leírásnak nem kell búcsút mondanunk.
Hasonló irtást kíván végezni a kormány a személyijövedelemadó-kedvezmények között is: csupán egyetlen adókedvezmény maradna, éspedig a családi. Ha hinni lehet az összeállításnak, akkor a tandíj, a közcélú adományok, az élet- és nyugdíjbiztosítások, a tb-befizetés és a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói intézménybe befizetett összeg, az őstermelésből származó jövedelem és az alkalmi foglalkoztatás után jelenleg érvényesíthető adócsökkentő lehetőség megszűnik. A kedvezmények szinte teljes eltörlésének pikantériáját az adja, hogy ugyancsak búcsút inthetnénk a háztartási adókedvezmény névre hallgató könnyítésnek, amelyet idén januártól nagy csinnadrattával vezetett be a kormány - az adószakértők bírálata ellenére. Érdemes felidézni azt is: az elburjánzott szja-kedvezményeket 2007 elejével már rostálni kezde a kabinet, akkor szűnt meg például - átmeneti idő közbeiktatásával - a lakáshitel-támogatás utáni kedvezmény vagy a szellemi tevékenység kedvezménye.
Szociális terület
A szociális területen eddig nem említett három újításon akadhat meg a szemünk. A bölcsődék mellett egy új „gyerekmegőrző" lehetőséget fog felkínálni a rendszer a kormányszóvivői iroda tájékoztatója szerint: a családi gyermekfelügyelet jön létre.
Ma Magyarországon az ápolási díjban részesülők jellemzően a saját hozzátartozójukat látják el. Érdemi változást jelenthet ezen a területen a Nemzeti Ápolási Szolgálat megalapítása - olvasható a közleményben. A szolgálat tagjai azok lehetnek, akik hajlandóak további ápolást vállalni, így a mainál jóval jelentősebb számú rászoruló részesülhet ápolásban, a szolgálat tagjai pedig gyakorlatilag munkaviszonyként láthatnak majd el a mainál kiterjedtebb ápolási feladatokat.
A kabinet korlátozni kívánja az úgynevezett passzív táppénz összegét. (Passzív táppénzről beszélünk, ha például az érintett magánszemélynek megszűnik a munkahelye, de három napon belül megbetegszik, ez esetben őt passzív táppénz illeti meg legfeljebb 45 napon keresztül.)
Nyugdíjrendszer
A nyugdíjterületen két még nem ismert lépést tartalmaz a pakk. Jelenleg a korhatár alatti nyugdíjazásnál előfeltétel, hogy az illető megszüntesse a munkaviszonyát. A jövőben már a normál öregségi nyugdíjba menetelnél is előírnák ezt, vagyis ha valaki 62 éves korában nyugdíjba akar menni, előbb ott kell hagynia állását. A kormány azt várja ettől a szigorítástól, hogy emeli a nyugdíjba vonulás korcentrumát, hiszen - szól az érvelés - ha a jövőben a 62. életév betöltését követően is meg kell szüntetni a munkaviszonyt a nyugdíjba vonuláskor, akkor ez sokakat megfontolásra fog késztetni döntésükben, mert nem biztos, hogy a nyugdíjba vonulás után újra megkapják jól fizető állásukat.
A nyugdíjrendszerben előirányzott szigorítások közül talán a legnagyobb figyelmet a 13. havi nyugdíj megszüntetése kapta. A megszüntetés úgy történne, hogy a ma 13. havi nyugdíjra jogosultak - vagyis a 62. évüket tavaly év vége előtt betöltöttek, továbbá a rokkantnyugdíjasok - úgy kapnák meg ezt a legfeljebb 80 ezer forintot, hogy az beépülne a normál nyugdíjukba. A jövőre nyugdíjba vonulóknak már nem jár ez a plusz állami apanázs. Az összeállításból kiderül az is, hogy nemcsak az öregségi és rokkatnyugdíjasoknak tesz gesztust a kormány, hanem a korhatár alatt levő nyugdíjasoknak is, mivel azoknál a korhatár alatti nyugdíjasoknál, akik idén nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a korhatár betöltését követően épül be a 13. havi a nyugdíjukba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
