Már nem is érdekes a feketegazdaság elleni harc

2009.02.19. 15:22 Módosítva: 2009.02.19. 21:24
Március 1-től havonta egyszer kellene standolni a vendéglőiparban, eltörölnék a vállalatok közötti készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a házipénztár rendszerét is enyhítenék - erről ötpárti javaslatra dönthet hétfőn az Országgyűlés.

A Fidesz nevében korábban Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó javasolta, hogy vonják vissza a február 1-jétől bevezetett napi standolást, valamint töröljék el a készpénzes fizetést 250 ezer forintban maximáló szabályt és a házipénztár rendszerének szigorítását is. A szocialisták ezen a héten keresték meg a Fideszt, hogy egyeztessenek a témáról, és úgy tűnik sikerül tető alá hozni megállapodást - tudósít az MTI.

Szatmáry Kristóf az MTI-nek azt mondta, hogy várhatóan a fideszes javaslathoz ötpárti módosító indítvány készül, amiről már hétfőn szavazhat a parlament. Mint mondta, ennek értelmében március 1-től nem naponta, hanem havonta egyszer kellene standolni a vendéglátóiparban, valamint eltörölnék a készpénzfizetés 250 ezer forintban maximált felső határát. Emellett a házipénztárban az éves árbevétel 1,2 százaléka helyett 2 százalékát lehetne tartani - mondta Szatmáry Kristóf.

A napi standolási kötelezettség ellen a kereskedők és a vendéglátósok azért tiltakoznak, mert szerintük az új rendelkezés jelentős adminisztrációs terhet, és ennek következtében többletköltséget ró a vállalkozókra. 2004-ben már volt egy hasonló rendelkezés, de az akkor másfél hónap alatt megbukott. 2009. február 1-jétől a vendéglátóipari üzletek készletforgalmi nyilvántartást kötelesek vezetni az általuk készletezett és forgalmazott zárjeggyel ellátott alkoholtermékekről. Ebbe a körbe tartozik például a vodka, a whisky, a pálinka és más röviditalok. A nyilvántartási kötelezettséget előíró jogszabály nem vonatkozik a sörre, a borra, a pezsgőre és a köztes alkoholtermékekre.

A történet úgy kerek, ha felidézzük, az elmúlt néhány hétben több hír is megjelent a szóban forgó három előírás kapcsán. Legutóbb például Szanyi Tibor szocialista képviselő ment neki a vállalatok közötti fizetés módját meghatározó megkötésnek. Mint beszámoltunk róla, február 1-jén lépett életbe az a szabály, amelynek értelmében a vállalatok egymás közötti kifizetéseiket 250 ezer forint felett bankátutalással kell hogy lerendezzék, máskülönben mulasztási bírsággal sújthatók. A szocialista képviselő - csatlakozva a Fideszes követelésekhez - tehát a hatályba lépés után néhány nappal el is törölte volna azt a passzust, amelyet a szocialisták szavaztak meg a 2009-es adócsomag keretében tavaly ősszel, és amelynek bevezetését a feketegazdaság elleni harccal indokolták.

Szakmai bírálat

A készpénzfizetést korlátozó, valamint a házipénztárat szabályozó adóparagrafusokat szakmai oldalról is kifogás érte, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az Alkotmánybíróság előtt meg is támadta ezt a két passzust. Az MKOE alelnöke szerint több ponton is kifogásolható az elsőként említett szabály. Több fogalom nincs definiálva (például hogy mit jelent pontosan az ügylet fogalma, mit foglal magában az idõszaki összeszámítás kifejezés), a szabályt vétlenül megszegõket is szankciókkal sújthatják, a mulasztási bírság pedig lényegében adóként funkcionál ezen paragrafus értelmében.

Az MKOE az elsõ ügyhöz kapcsolódóan jogsegélyszolgálatot szervez, amely az adóhatósággal szembeni azon jogorvoslati kérelmek benyújtásához nyújt segítséget, amelyeket a készpénzfizetési és a készpénztartási szabályok miatt keletkeznek. Az egyesület vezetõi ingyenes tanácsadást és fellebbezés-szerkesztési szolgáltatást szerveznek annak érdekében, hogy a kérdéses bírságolási szabályokat az APEH ne érvényesíthesse annak alkotmányossági próbájáig.