Jól ment tavaly az Erste Banknak

2009.03.05. 14:09
A válság ellenére harminc százalékkal nőtt az Erste Bank profitja. A bank a legpesszimistább forgatókönyve szerint sem lesz veszteséges az idén, bár a nyereségük csökkenni fog. Folytatják a hitelezést, elbocsátások nem lesznek – ígérik a bank vezetői.

Az Erste Bank célkitűzése az volt 2008-ra, hogy ügyfeleik vegyék igénybe szolgáltatásaikat, illetve költséghatékonyan tudjanak működni. Mindkettőt sikerült elérni – kezdte a bank pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót Papp Edit elnök-vezérigazgató. A banknál jó az ügyfélportfolió, alacsony a nemfizető ügyfelek száma. Költségeiket jelentősen vissza tudták fogni, ami lehetőséget adott a banknak, hogy a tényelges külpiaci változásoknál sokkal kisebb mértékben szoruljon rá a finanszírozási tételek emelésére, vagyis a költségnövekedésnek csak a töredékét kellett az ügyfelekre hárítani.

Az erősen romló külső körülmények ellenére stabil teljesítményt nyújtott tavaly az Erste Bank: a csoport mérlegfőösszege 26,1 százalékkal emelkedve 2630 milliárd forinton zárt. Az adózás előtti eredmény 43,8 milliárd forint volt tavaly év végén, ami 33,5 százalékos növekedést jelent. A piaci részesedés a lakossági hitelek területén meghaladta a 12 százalékot, a lakossági betéteknél pedig 6,9 százalék volt, mely 8 tized százalékpontos javulás 2007. év végéhez képest.

Az Erste Bank 2008-ban a drasztikusan romló makrogazdasági körülmények, és a tavaly ősz óta tartó pénzügyi-gazdasági válság ellenére tartotta helyét a nagybankok sorában. A 900 ezres ügyfélszámot és 203 egységből álló fiókhálózatot tekintve pedig a második legnagyobb lakossági banknak számít Magyarországon. Az Erste Bank piaci részesedése a mérlegfőösszege alapján 7,8 százalék volt 2008-ban, ami 8 tized százalékpontos javulás az előző évhez képest.. A lakossági hitelek területén a bank piacrészesedése 12,3 százalék, míg a lakáscélú hitelek területén 14,8 százalék. A vállalati hiteleknél a piaci részarány 8,6 százalék volt, ebből az önkormányzati hitelek aránya 5,2 százalék. A lakossági betétek területén 6,9, a vállalati betéteknél pedig 5,4 százalék volt a pénzintézet részesedése. A hitelek piacán az állomány növekedése az utolsó negyedévben a forint gyengülésének is köszönhető volt.

A tavalyi év egyik legfontosabb döntése volt, hogy a banknál megszüntették a svájci frank alapú hitelezést, csak forint és euróalapon adnak hitelt az ügyfeleknek. Ezzel párhuzamosan kiélezett verseny kezdődött a betéti piacon, ahol az Erste növelni tudta piacrészesedését. Papp Edit szerint hangsúlyos szerepe volt ebben a Magyar Postával kialakított stratégiai együttműködésnek is, amelynek keretében 2008 végéig több mint 157 ezer folyószámlát nyitottak a postai hálózatban.

Az Erste Bank idei terveiről az elnök-vezérigazgató elmondta, az üzleti tevékenység középpontjában továbbra is a lakosságnak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások állnak. 2009 egyik kiemelt célja, hogy a lakossági és a vállalati ügyfeleik számára tompítsák a gazdasági válság negatív következményeit. Ennek érdekében az Erste Bank a rászoruló ügyfeleknek szükség esetén módosít a hitel futamidején, valamint egyéb könnyítéseket vezet be. Például Törlesztési Védelem néven új, lakossági jelzáloghitelek mellé igényelhető, kedvezményes árazású, biztosítást vezettek be. Az új termék lényege, hogy a jelzáloghitel fennállása alatt, a hitel törlesztését vagy visszafizetését megnehezítő esetekre – mint például a munkanélkülivé, vagy keresőképtelenné válás, esetleg rokkantság vagy halál – a bajba jutott ügyfelek helyett a biztosító fizeti a havi törlesztő részleteket meghatározott ideig.

Középtávon az Erste Bank nem módosította növekedési stratégiáját, mivel bízik abban, hogy a 2009-es gazdasági visszaesést 2010-től egy fellendülési ciklus követi majd. A piaci körülmények azonban az elnök-vezérigazgató szerint meglehetősen bizonytalanok, mivel a külső kereslet visszaesése a GDP-növekedésre is hatással van, a forint árfolyama pedig továbbra is törékeny. A nagyarányú külső finanszírozási szükséglet miatt ráadásul Magyarország sérülékenyebbnek tűnik a többi kelet-közép európai országnál.