Valér
4 °C
8 °C

Stabilan 300 alatt maradhat az euró?

2009.03.12. 17:35 Módosítva: 2009-03-12 17:46:12
A svájci jegybank délutáni döntése is erősítheti a forintot, ezt a pillanatot jól kihasználva jelentette be az MNB, hogy az uniós támogatásokból 2,4 milliárd eurót ad el devizapiacon. A kamatemelés még kell, de sikerülhet 300 alá beszorítani az árfolyamot, pláne, hogy az eddigi erősödés elveheti a gyengülésre játszók kedvét. Délután öt órakor már 297 forint alá kúszott az árfolyam.

"A Monetáris Tanács 2009. március 8-i döntése értelmében az MNB megkezdi az Európai Uniótól érkező folyó- és tőketranszferek Magyarország uniós befizetéseivel csökkentett értékének (nettó EU-transzferek) piacravezetését. A Magyarországra érkező nettó EU-transzferekből eredő devizakonverzió – és így a piacravezetés éves keretösszege – 2009-ben a Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján várhatóan 2,4 milliárd euró körül alakul. Az MNB ezt az összeget az év során a bankközi devizapiacon, az OTC piaci szokványok figyelembe vételével, diszkrecionális módon fogja a devizapiacon konvertálni. Az ügyletek lehetséges partnerei az MNB-nél devizapiaci limittel rendelkező hazai és külföldi hitelintézetek." Így szól az MNB csütörtök délután kiadott közleménye, mely voltaképpen csak összegszerű pontosítása egy már korábban, vasárnap bejelentett szándéknak.

Mit is jelent ez? Azt, hogy az uniós támogatásokat, melyeket Brüsszel folyósít, a magyar állam az eddigi szokásostól eltérő módon úgy váltja át forintra, hogy kiviszi az összeget a devizapiacra, eurót ad el és forintot vesz: az így generált forintkereslet nyilván erősíti a forint árfolyamát. Az erős forint idején az volt a szokásos módszer, hogy a jegybank kvázi maga átváltotta az uniós pénzeket, növelve ezzel devizatartalékát (ami akkor érthető is volt, hiszen nem akarták tovább erősíteni a forintot).

Az összeg magasabb, mint amire a piacon számítottak, mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makróelemzője, aki korábban maga is csak 1,5-2 milliárd euró közé tette a nettó transzferek összegét. Nemcsak ez a hír kedvező azonban. A szakértő szerint kifejezetten jól és jól időzítve tette közzé a jegybank a közleményét. Egyfelől nem lehet tudni, hogy mennyi idő alatt jelenik meg a forint iránti keresletet erősítő összeg, de a piac azzal tisztában van: a jellemzően napi 6-800 millió eurós forgalmat bonyolító azonnali forintpiacon a 2,4 milliárd eurós tétel jelentős hatást tud kifejteni.

Az időzítés pedig azért volt jó, mert alig valamivel a svájci jegybank a forintra nehezedő nyomást közvetve enyhítő kamatcsökkentése után jelentette be szándékát az MNB. A svájci kamatcsökkentés, illetve a svájci jegybank által bejelentett, az általuk (egyebek között az exportteljesítményük miatti aggodalom által vezérelten is) túl erősnek tartott frank gyengítésére bejelentett intézkedések nyilván kedveznek a frankhiteleseknek is. Az azonban, hogy a sok devizahitelesnek most úgy tűnik, egy kicsit kevésbé kell majd aggódni mint eddig, azt is jelenti, hogy csökken a hazai bankrendszerben meglevő kockázat, ez pedig enyhíti a forintra nehezedő nyomást. Az eddigi negatív spirál tehát éppen visszájára fordulhat.

Samu János szerint ugyanakkor egy további tényező is erősítheti a forintot, mégpedig az, hogy eddig nagyon sokan játszottak a devizánk gyengülésére, brókernyelven szólva, sokan vettek fel short pozíciót. Nemcsak külföldi, spekuláns befektetési alapokra kell azonban gondolni: ha valaki 310 forintos euróár mellett már úgy gondolta, a további gyengüléstől tartva, hogy euróra vált valamennyi forintot, és sok ilyen vállalati vagy lakossági szereplő is lehetett már az utóbbi időben a piacon, az voltaképpen ugyanígy a forint gyengülésére játszott, és a forint eladás/euró vétel tranzakcióval hozzájárult a további gyengüléshez is.

A shortosoknak azonban, megintcsak egy terminus technicussal élve van egy úgynevezett stop-loss, azaz veszteségminimalizálási szintje: ez valójában azt jelenti, hogy amikor akár az átlagpolgár, mondjuk 315 forintért megvette az eurót, abban a hiszemben, hogy azt majd még drágábban tudja majd később visszaváltani, most, a forint erősödésével ugye veszteséget szenved. Ha pedig a forint ereje elér egy bizonyos szintet, akkor a shortosok inkább kiszállnak egy még elfogadható veszteség mellett, mielőtt pl. nem 300, hanem csak 280 forintot kapnak a drágábban vett eurójukért. Azaz, újra megjelennek, de ezúttal már eurót eladó forintvásárlóként a piacon, ezzel a forint erősödéséhez hozzájárulva.

Bár lehet, hogy az MNB ezzel a lépéssel megakarja úszni a kamatemelést, Samu János szerint arra továbbra is szükség van (a piac jelenleg 1-1,5 százalékpontos kamatemelést áraz, ez olvasható ki a kötvényhozamokból). Ha jóvá akarják tenni az elmúlt hónapok hibáit, és egyértelműsíteni akarják, hogy szakítva az eddigi monetáris politikai iránnyal egyértelműsítik, hogy komoly problémáik vannak a 300 forintos euróval, a kamatemelésre szükség is van, ez, és további pénzpiaci beavatkozások segíthetnek, hogy 285 forint körüli szintre nyomják vissza az árfolyamot.