Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A válság már kézzelfogható valóság

2009.03.19. 15:25
A Szonda Ipsos kutatásában résztvevők egyre pesszimistábbak a jövőt illetően. A válság súlyosbodásával párhuzamosan egyre többen és gyakrabban tájékozódnak a pénzügyi-gazdasági kérdésekről. Leginkább hiteles információforrásnak a független gazdasági elemzőket tekintik. Egyre többen gondolják úgy, hogy államcsőd következhet be, háromtizedük szerint várható nagy magyar bankok fizetésképtelenné válása. Egyre többen vannak azok, akik szerint a válság már kézzelfogható valóság.

A gazdasági válság kibontakozásával a Szonda Ipsos kutatásában részt vevők egyre pesszimistábbak a jövőt illetően: az uralkodó vélemény szerint romlás várható az ország gazdasági helyzetében, az emberek életszínvonalában, a település helyzetében, illetve a válaszadók családjának helyzetében egyaránt. 2008 decemberéhez képest idén februárban lényegesen nőtt azok aránya, akik szerint visszaesés várható az egyes területeken (az ország helyzete, az emberek életszínvonala, település helyzete, a családja helyzete).

A válaszadók döntő többsége hetente vagy ennél gyakrabban szokott pénzügyi-gazdasági kérdésekben tájékozódni, és e tekintetben lényeges eltérés regisztrálható a vizsgálat két időpontjában. A válság súlyosbodásával párhuzamosan egyre többen és gyakrabban tájékozódnak a pénzügyi-gazdasági kérdésekről. Az eredmény egybecseng azokkal az eredményekkel, amelyek szerint az online gazdasági lapok olvasottsága megnőtt.

Pénzügyi-gazdasági kérdések esetében leginkább hiteles információforrásnak – úgy decemberben, mint februárban – a független gazdasági elemzőket tekintik a válaszadók. Ezzel ellentétben a vizsgálat időtartama során lényegesen csökkent a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének hitelessége.

Nem hisznek mindekinek

A válság sokakat arra késztet, hogy az eddigieknél jobban megismerjék a gazdasági folyamatokat. Ez különösen igaz februárban, amikorra számottevően nőtt azok aránya, akik többet szeretnének tudni a pénzügyi folyamatokról. A válaszadók mintegy hattizede a jelenlegi helyzetben nagyobb figyelmet fordít pénzügyeire, hogy nagyobb biztonságban legyenek a megtakarításai.

A válaszadók szerint a jelenlegi válság széles hatókörű: egyaránt érinti Magyarországot, az Amerikai Egyesült Államokat, az EU nyugati és közép-keleti országait, és Magyarország sebezhetőbb, mint Szlovákia, és sokkal sebezhetőbb, mint Ausztria. E mögött a vélekedés mögött az állhat, hogy ugyan a válság epicentruma a fejlett világ országai voltak, a krízis mégis nagyobb mértékben érintette a kevésbé fejlett kelet-európai országokat. Ezt az is alátámasztja, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy Ausztriához képest Magyarország nagyobb mértékben érintett.

Ugyan még mindig kisebbségben vannak, akik attól tartanak, hogy számlavezető bankjuk csődbe megy, de egyre inkább nő az arányuk: a tavaly decemberi 15 százalékról 21 százalékra. A pénzügyi-gazdasági válság legvalószínűbb következményei a kutatásban résztvevők szerint a munkanélküliek számának emelkedése, a gazdasági recesszió, a bérek/nyugdíjak értékvesztése. Egyre többen tartanak a munkanélküliek számának emelkedésétől, a hitelek bedőlésétől, a lakossági fogyasztás visszaesésétől, a magas inflációtól, a megtakarítások elvesztésétől.

Államcsődtől félnek

Tavaly decemberhez képest a válaszadók növekvő aránya (négytizede) úgy véli, államcsőd következhet be, háromtized szerint nagy magyar bankok csődje várható. A kérdezettek intenzíven követik a válsággal kapcsolatos eseményeket, a híreket, véleményük ennek megfelelően alakul: a pénzügyi-gazdasági válság kibontakozásakor, 2008 októberében volt ehhez hasonlóan magas az államcsődöt vagy nagy bankok csődjét valószínűsítő válaszadók aránya: egyre többen vannak azok, akik szerint a válság már kézzelfogható valóság, egyre többen vélik úgy, hogy rövid távon személyesen is érinti őket (85 százalék).

Így decemberhez képest számottevően nőtt azok aránya, akik a lehetséges személyes hatások között említették a kiadások visszafogását, vagy a nagyobb kiadások változtatását/elhalasztását. Mindezek függvényében a lakossági fogyasztás nagyarányú visszaesése várható. Továbbá februárra lényegesen nőtt azok aránya, akik szerint elértéktelenednek az ingatlanok, a befektetések, akik a költségek fedezésére felhasználják megtakarításaikat, vagy akik nem tudják fizetni törlesztő részleteiket.

Annak ellenére, hogy a munkanélküliek számának emelkedését sokan valószínűsítik, mint a válság egyik lehetséges következményét (94%), mégis viszonylag kevesen (29%) mondják, hogy elveszíthetik munkahelyeiket, vagy félnek munkahelyeik elvesztésétől (33%). Igaz, hogy a munkahelyeik elvesztését féltők aránya decemberről februárra számottevően megnőtt, és februárra a válaszadók három százalékát már el is bocsátották. Nagyon sok válaszadó közvetlen környezetében van olyan személy, aki már elveszítette a munkahelyét, akit már elbocsátottak.

A Szonda Ipsos Válságmonitor kutatássorozatában számos más kérdéskört vizsgál, a többi között a válsággal kapcsolatos fogyasztói és vállalati stratégiákat, milyen területeken és milyen mértékben várható a fogyasztás csökkentése, milyen életmódbeli változásokat hozhat a válság körülményeihez való alkalmazkodás, például a saját kezűleg készített termékek, vagy szolgáltatások igénybevétele, szabadidő-eltöltés változása, innovatív termékek iránti igények.